Az Budavári Sikló alsó állomásától északra tartó, egymást övező utcák a Várhegy és a Duna közötti szakasza a Víziváros. Egykoron a város szegény negyedeként tartották számon, amelyet halászok, kézművesek és mesteremberek laktak. A sikló állomása tehát a térre telepszik, amelyet a skót mérnökről Clark Adámról neveztek el. Clark tervei alapján készítették a Lánchidat és a mögötte lévő alagutat, amely keresztülfut a Várhegy alatt. A sikló melletti kis kertben felállított elliptikus szobor, amelynek első ránézésre nem sok érdeklődést tulajdonítunk, valójában a nulla kilométer kő. Innen mérik az ország különböző részei közötti távolságot. A Víziváros ütőere a Fő utca, amelyet hanyatló bérházak és kis boltok öveznek. Amint a Fő utca becsatlakozik a Corvin térbe, az ott található régi stílusú új házak adnak színt az addig meglehetősen szürke utca világának.
A Corvin tér déli oldalán a korábbi kapucinusok templomán a holló és a gyűrű Corvin Mátyás király jelképei. A tér is innen kapta a nevét. A tér szemközti oldalán a neoklasszikus homlokzatú Vigadó, hangversenyterem épülete, amely kétségtelenül látott már szebb napokat is. Napjainkban az épületet a Magyar Állami Népi Együttes lakja és rendszeres előadásokkal örvendezteti meg a nagyközönséget.
A Fő utca és a folyó közötti részen, a Szilágyi Dezső téren, az élénken csillogó cserepek alatt húzódik a késő 19. századi Kálvinista templom. A Fő utca ezután a Batthyány térre nyílik, ahol a HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) budapesti végállomása található. A HÉV északi irányba, a Duna-kanyar felé Szentendrére veszi az irányt a fővárosból. Balra a sárga színű, föld felszíne alatt 1 m-rel elhelyezkedő épületet 1770-ben építették, fenséges udvarával egyetemben. A helység korábban egy fogadó volt, ahol a legenda szerint Casanova is vendégeskedett, napjainkban a Casanova Bár foglalja el a helységet. A teret uralja a Szt. Anna-templom, amelyet egy 60 éves, földrengéssel megszakított építkezés végén, 1805-ben szenteltek fel. Mindkét (iker) tornya rézből készült. Ez belső kivitelezésében talán Budapest legszebb barokk temploma. Néhány sarokkal lentebb a Nagy Imre téren a hatalmas épület a Katonai Ügyészség, ahol Nagy Imrét és társait tartották fogva és küldték halálba 1958-ban. Egy dísztábla őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékét. A Fő utca 84. szám jellegzetes épülete a Király Gyógyfürdő.
Négy kis rézkupola alatt húzódik a nyolcszögletű medence. A törökök építették a helyőrségük számára 1580 körül.
Gül Baba Meredek macskaköves út vezet fel a Margit-híd budai lábától Gül Baba sírjához. A XVI. századi muzulmán név jelentése a „Rózsák Atyja”. Gül Baba részt vett 1541-ben Buda elfoglalásában, majd megalapította a bektashi rendet Budán és rózsákat ültetett a Rózsadombra. Koporsóját a kis nyolcszögletű épületben helyezték el, amelyet a közelmúltban a török kormány segítségével restauráltak.
Átkelve a Ganz utcán megérkezünk a sárgás, barokk Szent Flórián-kápolnához. A templomot Christ Antal budai pékmester építtette fel saját költségén 1750-1753 között Szent Flórián tiszteletére, az akkori polgári kórház kápolnájaként. Az épületet 1937-ben 140 centiméterrel megemelték, és gondosan szigetelték védve az áradó Dunától. A kápolna 1920 óta van a görög katolikus egyház tulajdonában.
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc jeles alakjának, a lengyel Bem József hadvezérnek a szobra foglalja el a Bem teret. A szobor kormány ellenes tüntetések helyszíne volt, az 1956-os diákság itt gyülekezett a forradalom kezdetekor.
A Bem József utcától balra van az Öntöde Múzeum. A vasöntöde 1858-ban kezdte meg működését és 1964-ig termelt folyamatosan, majd műemlékké nyilvánították.