A folyón keresztül tisztán látható, ahogy a templom uralja a vár körzetét. A Mátyás-templom jól megkülönböztethető festett tetőcserepeiről, a Szentháromság téren a Hilton Hotel mellett.
Mátyás-templom
A templom régebbinek látszik, mint valójában, főleg a késő 19. századi neogótikus stílus miatt, melyet Schulek Frigyes építész alkalmazott. A 15. századi reneszánsz királyról elnevezett épületet, egy korábban itt álló 13. századi templomra építették rá. A szolid faajtókon látható Mátyás király címere, aki Aragóniái Beatrix-szel itt házasodott össze. A címer közepén a holló és a gyűrű reprezentálja a Corvin családnevet.
A templom gazdagon díszített, belsejében van néhány csodálatos építészeti megoldás: oszlopok, pillérek, falak, boltívek, vagy a boltozat a sötétvörös és az arany színű motívumokkal festve a mennyezet alatt, amely kék és arany színű. Nagy freskók töltik ki az üres helyeket a falon az absztrakt geometriai formák között, főleg Lotz Károly és Székely Bertalan romantikus festők munkái. A kriptában – ahová egy kevés belépési díjat kell fizetni – vannak eklektikus kiállítások; innen lépcsők vezetnek fel a gazdagon díszített Szent István Kápolnába, a bejáratánál pedig Erzsébet királynő 1837-98 mellszobra, Zala György munkája látható. A Mátyás templomban koronázták meg I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet 1867-ben. A neves alkalomra komponálta Liszt Ferenc Koronázási Miséjét, amelynek ez volt az ősbemutatója.
Egy keskeny lépcsősor tetején található a királyi oratórium, ahol a magyar koronázási ékszerek másolatai láthatók, István király koronája, országalmája és jogara, továbbá a korona készítésének folyamata részletesen szemléltetve. A palástok és a kelyhek egy felső galériában kerültek kiállításra.
Halászbástya
A templom mögött helyezkedik el a meseszerű Halász-bástya, öt kerek toronnyal és egy többszintes főtoronnyal. Épült 1890 és 1905 között Schulek Frigyes tervei alapján. A promenád egyik oldalán csodálhatjuk Schulek eklektikus munkáját, míg a másik oldalon elénk tárul a csodálatos város és a Duna. A folyón felfele haladva tekintetünkkel megpillantjuk a Budai hegyeket és a Margitszigetet.
A folyó másik oldalán elhelyezkedő Parlament épületét talán innen vehetjük a legjobban szemügyre. A parlamenttől jobbra látható a Lánchíd és néhány 5 csillagos szálloda a folyóparton.
A halászok a Víziváros körzetében, a hegy alatt védték a területet a középkorban, amely egyben halpiacként is szolgált. A bástya mellett található István király pompás lovasszobra.
Gyalogos túrák Budapesten
Budapesti séták idegen-vezető kíséretében remek kikapcsolódási lehetőség. A Budai Vár nevezetességeit, építészeti érdekességeit ismerhetjük meg a Királyi Palotától a Bécsi kapuig sétálva, túravezető tolmácsolásával. Indulás naponta a Mátyás templomtól 14:30-kor.
Pesti séták a Gerbeaud Cukrászdától, a Vörösmarty térről 10:30.
A Várnegyed
A Halászbástya, a Mátyás-templom, és az István király szobor tükröződik a Pintér Béla által 1976-ban épített Hotel Hilton Budapest ablakain. A Hotel egy középkori dominikánus templom, és egy 17. századi jezsuita iskola maradványaira épült. A 14 méter magas Szentháromság szobor a Várhegy legmagasabb pontján, a Mátyás-templom előtt található. A szobrot 1710-1713 között építették a hálás városlakók, hogy megemlékezzenek a pestis járvány végéről. A szobor a Szentháromság tér közepén áll, ahol a magyar borok múzeuma is található, az egykori Pénzügyminisztérium pincéiben.
A Várnegyed utcái innen északnyugatra található Bécsi kapu felé vezetnek, a négy főút tele van elegáns, pasztell színű házakkal, amelyek csodás udvarokat rejtenek. A házak közé elvétve beékelődik egy-egy étterem, vagy múzeum.
A Hiltonnal szemben található a Hess András tér XI. Ince pápa szobrával. A tér 3-as számú épülete a kerület legidősebb lakóháza, amely a 14. század végén épült. A Vörös Sün dombormű az ajtó fölött az épület régi tulajdonosát szimbolizálja. Az épület fogadóként működött. A Fortuna utca 4. szám alatt található a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, amely betekintést nyújt a budapesti vendéglátás történetébe, több száz éves kávézók, szállodák, és szórakozóhelyek bemutatásával.
A 18. század közepén épült az Erdődy palotában található Zenetörténeti Múzeum, amely a Táncsics Mihály utca 7. szám alatt található. A 18. és 19. századból származó hangszerek, vázlatok, festmények, és kották alkotják a kiállítást, amelynek célja, hogy bemutassa a nagy magyar zeneszerző Bartók Béla életét, akinek itt volt a munkahelye is.
A középkori Zsidó Imaház ugyancsak ebben az utcában található, ahol kiállításra kerültek a budai zsidók életét bemutató tárgyi emlékek. A Dohány utca 2. szám alatt található a Zsidó Múzeum, ahol egy szélesebb és átfogóbb képet kaphat a budapesti zsidó közösség életéből. A Fortuna és Táncsics Mihály utcák közelében található a Bécsi Kapu, amelynek tetejére fel lehet sétálni. Szép kilátás nyílik innen Budára, a tér múlt század végi, fiatal református templomára, és a Parlament is teljesen szokatlan szögből látható. A kapu mellett helyezkedik el egy hatalmas épülettömb, a Magyar Országos Levéltár, melynek tetejét a Mátyás-templomhoz hasonló cserepek fedik.
Az Országház utca és a Kapisztrán tér sarkán látható a 13. században épült Mária Magdolna-torony. A ferences templom a középkorban a magyar anyanyelvű hívőké volt. A világháborúban megsemmisült szentélyt nem építették újjá, csak egyetlen, jelképes kőablakát. Egy tucat harang dallamos játéka hallható a toronyból. Az épületben galéria működik. A tér másik oldalán van a Hadtörténeti Múzeum, hatalmas gyűjteményében mindenféle harcászattal kapcsolatos emlékek megtalálhatók. Laktanyának épült az 1830-as években, a körbástyán török-kori ágyúkat helyeztek el. A Budai-hegyekkel szemközti Tóth Árpád sétányon található a múzeum bejárata. Az épületben könyvtár, levéltár, térképkiállítás, további tárlatok a 19. és a 20. század háborúiról, és időszakos kiállítások kapnak helyet.
A sétány végén lévő zászlórúdon a Magyar Nemzeti lobogó, mellette Abdurrahman, Budapest utolsó török pasájának sírja, aki 1686-ban esett el. A síremlék felirata szerint „Hős ellenfél volt”, békesség vele. A téren áll Kapisztrán János, az 1456-os Nándorfehérvári győzelem jelentős alakjának szobra is.
A vár irányába
A Kapisztrán térről az Úri utca vezet vissza a Várnegyedbe a Királyi Palota irányába. A 49. szám alatt található a Telefon Múzeum a klarisszák épületének szárnyrészében. Az utcában számos ház kapualja bepillantást enged a félig rejtett udvarok világába. A házak előtt néhol padok szegélyezik az utcát.
Az Úri utca 9-es számú háza a bejárat föld „gyomrába”, a Budavári Labirintus világába. Az 1.200 m hosszú természetes barlangrendszer, folyosók, termek és útvesztők birodalma, amely egykor védelmi célokat szolgált a háború alatt.
A Tárnok és az Úri utcák találkozásánál található a Dísz tér, amelyet egy Huszár vitéz szobra őriz. Az utolsó várbeli háborús rom, a valaha négyemeletes Honvédelmi Minisztérium épülete is itt helyezkedik el. A háború előtt itt működött a miniszterelnökség. Az egykori minisztérium épületével szemben helyezkedik el a barokk, sárgára festett Várszínház. Az épület 1736-ban épült, későbarokk stílusban, a karmelita szerzetesek templomául. 1794-ben II. József császár mint mindegyiket, ezt a rendet is feloszlatta. A kolostor helyén kaszinó, a templom helyén színház létesült. Utóbbit Kempelen Farkas, a híres sakk-automata feltalálója tervezte. A Várszínház szerkezete fából készült, és 1.200 személy nézhette a német nyelvű előadásokat. 1790-ben itt tartották az első magyar nyelvű színielőadást.
A szomszéd épület a Sándor Palota, amely a 19. század hajnalán épült. Korábban a Miniszterelnöki Hivatal foglalta el, jelenleg a Köztársasági Elnök Hivatala működik a renovált műemlékben.
A Budavári Sikló megállója a közelben, csak néhány lépésre van a palotától. A hatalmas Szent György térén, a Királyi Palota kapuinál a Budapesti Történeti Múzeum irányításával feltáró ásatás folyik. A Mátyás-templomhoz hasonlóan a Királyi Palotáról is megállapítható, hogy régi és új építésű elemek ötvözete. Előtte hatalmas bronz turul szobor, innen egyébként akadálytalanul vehetjük szemügyre a Duna másik oldalát, Pestet.
A Királyi Palota
A Királyi Palota középkori eredetű. Az első várat ezen a helyszínen IV. Béla emelte 1255 körül a Tatárjárást követően. Corvin Mátyás reneszánsz palotája a legszebbek egyike volt pusztulásáig, az 1686-os ostromig, amely véget vetett a török megszállásnak. A Habsburgok újjáépítették a helyet, kibővítve azt saját várnegyedükkel, a 19. század alatt, bár ők sosem lakták. A Királyi Palota Horthy Miklós admirális főhadiszállása volt 1944-ig, amikor a németek kiűzték onnan. Ezt követően a Vörös Hadsereg budai ostroma után romokban maradt, a vár volt a németek utolsó állása.
Ami ma látható a palotából, a hozzáépített kupolával együtt, az túlnyomórészt az 1950-es években épült, múzeumoknak és képtárnak ad otthont napjainkban. Ezen belül a Kortárs Művészeti Múzeum (Ludwig Múzeum), a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum (Vár Múzeum) és a Nemzeti Széchenyi Könyvtár található itt.
A Magyar Nemzeti Galéria (B, C és D szárnya) magyar alkotásokat mutat be, a középkortól napjainkig, nagy része a gyűjteménynek középkori és reneszánsz kőfaragvány, gót oltárképek, szobrok és freskók, a legnagyobb magyar festők vásznai között.
Néhány neves festő: Munkácsi Mihály, Paál László, Benczúr Gyula, az impresszionista Szinyei Merse Pál műveit tekinthetjük meg. A híres portréfestő Rippl-Rónai József és a neves tájképfestő Csontváry Tivadar műveit is, akinek munkáit Picasso posztumusz dicséretben részesítette.
Ezzel ellentétben, a Kortárs Művészeti Múzeumot („A” szárny) 1996-ban egy német gyáros, Peter Ludwig hagyatékából állították össze, olyan kortárs művészek alkotásait kínálja, mint Warhol, Lichteinstein, Hockney, továbbá más műveket a 1980-as és 1990-es évekből, melyek nagy része magyar. Az „A” szárnyban van még a 1970-es évekből származó Munkásmozgalmi Múzeum, ez a magyarázata a vörös márványból készült falaknak.
Az Oroszlános udvar hátsó oldalán található a Budapesti Történeti Múzeum. Az oroszlán szobrokat Fadrusz János 1904-ben készítette. A múzeum („E” szárnya) három szinten mutatja be a főváros 2 000 éves múltját. Két jelentősebb emlék látható itt, a gótikus nagyterem, amely valószínűleg a királynői lakosztályhoz tartozott, és az al-kápolna. Bennük mutatják be ma az 1974-ben talált, különös sorsú, úgynevezett „gótikus szoborleletet”. A szobrok a Gótikus Nagyteremben, az egyházi témájúak az al-kápolnában találhatók. A 15. század elején, építkezés miatt egy udvarra dobáltak mintegy 50 kőszobrot, és a helyszínt feltöltötték. A szobrok valószínűleg az előző király udvaroncait ábrázolták, franciás divat szerinti öltözetben.
Az Országos Széchenyi Könyvtár bejárata is az Oroszlános udvarra nyílik. 1802 óta több, mint 2 millió könyvet, számtalan újságot, kéziratot, kottát és egyéb, a világ más résziből származó írott anyagot gyűjtöttek össze.
Az Oroszlános udvar bejárata mellett található Mátyás kútja, egy bronz szoborcsoport (1904, Stróbl Alajos), amely Mátyás királyt, mint vadászt ábrázolja, vadászmestere és olasz történetírója társaságában. Balra lent Szép Ilonka, a közrendű leány, aki egy vadászaton szeretett bele a királyba, nem sejtve kilétét, majd amikor felismerte szerelme reménytelenségét, megszakadt a szíve. A Királyi Palotától visszafele indulhatunk a Budavári Siklóhoz, esetleg a Történeti Múzeum mögött a Víziváros vagy Tabán irányába folytathatjuk utunkat. A kanyargó macskaköves út, amelyet a vár erős fala övez, a Clark Ádám térre ereszkedik.