Az ország hivatalos neve: Ukrajina (ukrán), Ukraine (angol), Ukraine (német)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: UKR, Gépkocsi jelzés: UA, Internet jelzés: .ua
|
|
|
|
Amit Ukrajnáról tudni érdemes
Az ország túlnyomó része a Kelet-Európai-síkvidékhez tartozik, amelyen az egyhangú síkságok (Tengermellék, Dnyeper-síkság) közül alacsony dombságok (Donyec-, Azovi-, Dnyeper-, Podóliai-, Volhíniai-hátság) emelkednek ki. Korábbi jelentős területe, az Oroszország által történő megszállás és elcsatolás előtt (2015), délen a Krím-félsziget volt, mely a Fekete- és az Azovi-tenger közé ékelődött. Ukrajna Nyugati oldalán az Északkeleti-Kárpátok húzódnak. A Kárpátok nyugati előterében (Kárpátalja) az Alföld peremvidéke is az országhoz tartozik.
A mai állam területének északi és nyugati része a IX-XII. században a Kijevi Nagyfejedelemség magja volt. Felbomlása után a nyugati rész az önálló Halics-Volhíniai Fejedelemséget alkotta, amely 1340-ben Lengyelországhoz került. 1386-tól majdnem egész Ukrajna a Lengyel–Litván Királyság része lett. 1654-ben Oroszországhoz csatolták, majd Lengyelország felosztásakor a maradék területek Oroszország (Volhínia) és Ausztria (Galícia) részévé váltak. XI. Katalin cárnő uralkodása idején az addig török uralom alatt álló sztyeppvidék a Krímmel együtt Oroszországhoz került. 1918-ban Szovjet-Oroszország a breszt-litovszki békében kénytelen volt elismerni Ukrajna függetlenségét, amely csak egy évig tartott. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot 1919 decemberében alapították meg, majd egy évvel később katonai és gazdasági szövetséget kötött Oroszországgal, és 1922. december 20-án megalakították a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. 1945. július 29-én egy szovjet-csehszlovák megállapodás keretében a két világháború között Csehszlovákiához tartozó északkelet-magyarországi terület (Kár pátalja) az Ukrán SzSzK részévé vált. Ukrajna az ENSZ megalakulásakor annak önálló tagállama lett 1946-ban. 1991. december 5-én a Legfelsőbb Tanács egyhangúan elutasította az 1922-es szerződést, és Ukrajna újra függetlenné vált. Ukrajna a Független Államok Közössége alapító tagja volt 1991 decemberében. A függetlensége óta egyre erőteljesebb kapcsolatokat ápol a nyugati országokkal, és fokozatosan igyekszik leépíteni az Oroszországtól való függőségét.
Földje ásványkincsekben rendkívül gazdag (vasérc, mangán, kőszén, kőolaj, földgáz). A bányák közelében jelentős nehézipari bázis épült, ki (Donyec-medence). Fontos ágazatai a gépkocsigyártás, kohászati, bányászati berendezések előállítása, mozdonyok, mezőgazdasági gépek gyártása. A szakképzett munkaerőre dinamikusan fejlődő szerszámgépgyártás, vegyipar, elektronikai alkatrészek gyártása támaszkodik.
Ipari termékeinek színvonala elmarad a nemzetközi követelményektől, nagyfokú modernizációra van szüksége, hogy a világpiacon elfogadható legyen. Tengeri kapuja, legnagyobb kikötője Odesza. Kontinentális éghajlatú, kitűnő talajadottságú szántóföldjein főleg gabonaféléket, kukoricát, cukorrépát, napraforgót és zöldségféléket termesztenek. Elterjedt a szarvasmarha és sertéstenyésztés is. A mezőgazdaság értékesítési gondokkal küzd, hiszen az EU piacain nehezen tudnak teret nyerni, a volt szovjet piac pedig nem fizetőképes.
Ukrajna Google™ térkép
Ukrajna részletesen
Terület: 603.700 km2
Népesség: 47.245.500 fő
Népsűrűség: 78,3 fő/km2
Főváros: Kijev 2.581.200 (3.269.000) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: augusztus 24. (A függetlenség napja, 1991)
Közigazgatás: 24 terület (oblaszty), 1 autonóm köztársaság, 2 területi jogú város: Cserkaszi, Csernyihiv, Csernyivci (Csernovic), Dnyipropetrovszk, Doneck, Ivano-Frankivszk, Harkiv, Herszon, Hmelnickij, Kirovohrad, Kijev, Luhanszk, L’viv (Lemberg), Mikolajiv, Odesza, Poltava, Krím (jelenleg Oroszország által megszállt terület), Rivne, Szevasztopol, Szumi, Ternopil, Vinnicja, Volinija (Volhínia), Zakarpatye (Kárpátalja), Zaporizzsja, Zsitomir
Fontosabb települések: Harkiv (Kharkiv) 1.418.000 (1.642.600) fő, Odesza (Odesa) 1.018.800 (1.088.200) fő, Dnyipropetrovszk 1.006.900 (1.364.200) fő, Doneck 969.600 (1.679.300) fő
Városi lakosság aránya: 68%
Pénznem: Hrivnya (1 hrivnya = 100 kopek)
Nyelvek: ukrán (hivatalos), orosz, román, lengyel, magyar
Népcsoportok: ukrán 78% (közülük ruszin 2%), orosz 17%, román-moldován 0,8%, fehérorosz 0,6%, cigány 0,5%, krími tatár 0,5%, lengyel 0,4%, magyar 0,4%, bolgár 0,4%, egyéb 1,4%
Vallások: ortodox 80%, görög katolikus 11%, római katolikus 1%, zsidó 1%, egyéb 7%
Születéskor várható élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év
Népességnövekedés: -0,69%
Csecsemőhalandóság: 20,87%
Írástudatlanság: 0,3%
Férfiak/nők aránya: 0,86
Legmagasabb pont: Hoverla, 2061 m
Legfőbb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Északi-Donyec
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 4.500 USD
Munkanélküliség: 3,8%
Munkaerő: 22,8 millió fő
Infláció: 14%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 23%, ipar 42%, szolgáltatások 35%
Exporttermékek: fémek, színesfémek, üzemanyag, kőolajtermékek, gépek, berendezések, élelmiszerek
Importtermékek: energia, műszaki berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Törökország, Németország, Olaszország, Türkmenisztán, Lengyelország, Kína
Közutak hossza: 169.491 km
Vasútvonalak hossza: 22.473 km
Repülőterek száma: 114
Kikötők száma: 15
Kereskedelmi hajóflotta: 131 hajó, 633.932 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta az Ukrajnáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!