Az ország hivatalos neve: Skócia, Scotland (angol), Alba (gael/skót)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SCO. Lásd még: Egyesült Királyság
|
|
|
|
Amit Skóciáról tudni érdemes
Skócia a Brit-sziget északi harmadát foglalja el, három földrajzi tájegységre tagozódik: a Skót-felföldre, a Középső (Skót)-alföldre, és a Déli-felföldre. A nyugati részét keskeny, hosszú tavak, fjordok szabdalják. Skóciához tartoznak a körülötte elhelyezkedő kisebb-nagyobb szigetcsoportok is.
Skócia első ismert lakói a kelták közé tartozó pikt törzs tagjai voltak. A rómaiak i. sz. 82 és 208 között hódították meg Skóciát, és Kaledónia néven római provinciává tették. A szintén kelta eredetű skótok a mai Írország területéről kiindulva érték el Skócia nyugati partjait és telepedtek meg 500 körül. A skótok királya 843-ban szerezte meg a piktek trónját és Dal Riada királyság néven egyesítette a törzseket. A királyság kiterjedése a XI. században már a mai Skócia területével volt azonos. Az angol befolyás csak e század végén érte el az országot, amikor III. Malcolm skót király angol hercegnőt vett feleségül. A XII-XIII. században megnőtt az angolok étvágya és 1296-ban sikeresen meghódították Skóciát. A következő évben felkelések törtek ki az angolok ellen, majd közel harminc éves háborúskodás után az angolok 1328-ban elismerték Skócia függetlenségét.
A XVI. században vallási reformáció következett be, a katolikus vallást tették hivatalossá, legnagyobb követője Katolikus Mária királynő volt, aki I. Erzsébet angol királynő végeztetett ki. Mária fia, VI. Jakab néven lett Skócia (protestáns) királya, és az angol királynő halálát követően ő lett az angol trón uralkodója is.
A perszonálunió létrejött, de a két ország 1707-ig külön állam volt, amikor egyesült Anglia, Skócia és Wales. Háromszáz év elteltével, 1999 májusában alakult meg ismét a skót parlament, ezáltal saját törvényhozása és kormánya van. Önállóan dönthet számos kérdésben, de az államfő továbbra is a brit uralkodó maradt. Mivel Skócia területe a mezőgazdasági termelésre csak korlátozottan alkalmas az időjárási és földrajzi viszonyok miatt, elsősorban az hegyvidékeken az állattartás, a part mentén a halászat a jellemző. Az ipari forradalom hajnalán Skócia már jelentős iparral rendelkezett, főként a textilgyártás és feldolgozás területén, de fokozatosan fejlesztették a hajógyártást, a szénbányászatot, az acélgyártást. Ezek mindvégig Skócia vezető iparágai közé tartoztak.
A XX. század második felében Skócia az elektronikai és a csúcstechnológiát használó iparra koncentrált, emellett jelentős a sör- és a whiskygyártás, amely hagyományosan a legjelentősebb skót kiviteli cikk. Az Északi-tengeren jelentős mennyiségű kőolajat és földgázt termelnek ki. A korábban jelentős szénbányászat visszaesőben van a készletek kimerülése miatt.
Skócia Google™ térkép
Skócia részletesen
Terület: 78.783 km2
Lakosság: 5.093.700 fő
Népsűrűség: 64,6 fő/km2
Főváros: Edinburgh (Dun Eideann) 460.900 fő
Nemzeti ünnep: november 30. (Szent András napja)
Közigazgatás: 32 városi körzet (council area), 3 szigetcsoport (island area)
Népcsoportok: skót 98% (közülük gael-angol kétnyelvű 2%), egyéb 2%
Vallások: skót presbiteriátus (államegyház), anglikán, római katolikus
Legmagasabb pont: Ben Nevis, 1.343 m
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Skóciáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!