Málta

Az ország hivatalos neve: Máltai Köztársaság, Malta, Repubblika ta’Malta (máltai), Malta, Republic of Malta (angol)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: MLT, Gépkocsi jelzés: M, Internet jelzés: .mt

Málta elhelyezkedése
Málta elhelyezkedése

Málta
Málta

Amit Máltáról tudni érdemes

A Földközi-tenger középső részén elterülő kis államot három lakott sziget (Málta 245,7 km2, Gozo 67,1 km2, Comino 2,8 km2) és két lakatlan szirt (Cominitto, Filfla) alkotja. A mészkőből álló, gyér bozóttal benőtt felszín délnyugat felé emelkedik. Északi partja lapos, öblökkel tagolt, déli és nyugati partja függőleges sziklafalakkal, tenger véste barlangokkal tarkított.

Máltát az arabok 870-ben hódították meg, majd a szicíliai normann királyok uralkodtak felette 1530-ig, amikor a Máltai Lovagrend kezébe került. Ezt követően, 1798 és 1800 között Franciaország uralta, majd a britek foglalták el. A brit gyarmati uralom stratégiailag fontos területe volt 1800-tól. 1814-ben brit gyarmattá nyilvánították, és fokozatosan hatalmas tengeri erőddé és haditengerészeti támaszponttá építették ki.

A második világháború alatt reménytelenül ostromolták a fasiszta német és olasz tengeri és légi alakulatok. A hősies máltai ellenállásért 1943. decemberében VI. György király a Szent György-keresztet adományozta Máltának. A Máltai Állam 1964. szeptember 21-én vált függetlenné a brit Nemzetközösség tagjaként, majd 1974. december 13-án kikiáltották a Máltai Köztársaságot.

Az egykor a brit haditengerészet kiszolgálására épült gazdaságot napjainkban inkább a munkaigényes ágazatok (ruházati cikkek, gépipar, műanyagtermékek, és az elektronikai ipar) jellemzik. Az ipart kőolajtüzelésű erőmű látja el energiával. A szűkös vízellátást tenger-víz-sótalanító üzem egészíti ki. A mediterrán éghajlati viszonyoknak köszönhetően Málta jelentős idegenforgalmat bonyolít le. A szükséges élelmiszer hozzávetőlegesen 20%-át képesek csak előállítani, a többit importból szerzik be. Málta 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagállama.

Málta Google™ térkép




Málta részletesen

Terület: 315,2 km2
Népesség: 383.600 fő
Népsűrűség: 1217 fő/km2
Főváros: Valletta 6.900 (194.200) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: szeptember 21. (A függetlenség napja, 1964)
Közigazgatás: 6 helyi körzet (district): Gozo and Comino, Inner Harbour, Northern, Outer Harbour, South Eastern, Western
Fontosabb települések: Birkirkara 21.600 fő, Qormi 18.100 fő, Mosta 17.600 fő, Zabbar 14.800 fő, Rabat 13.000 fő
Városi lakosság aránya: 91%
Pénznem: máltai líra/font (1 lira/pound = 100 cent)
Nyelvek: máltai (arab-olasz keveréknyelv), angol (mindkettő hivatalos)
Népcsoportok: máltai 96%, brit 2%, egyéb 2%
Vallások: római katolikus 98%, anglikán 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 0,73%
Csecsemőhalandóság: 5,62%
Írástudatlanság: 7,2%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Ta’Dmejrek, 253 m
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 17.200 USD
Munkanélküliség: 7%
Munkaerő: 160.000 fő
Infláció: 2,1%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: gépek és közlekedési eszközök, iparcikkek
Importtermékek: gépek és közlekedési eszközök, iparcikkek és feldolgozott termékek, élelmiszer, italok, dohány
Főbb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Szingapúr, Franciaország, USA, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Németország, Kína, Japán
Közutak hossza: 2.254 km
Repülőterek száma: 1
Kikötők száma: 2
Kereskedelmi hajóflotta: 1.234 hajó, 25.885 128 BRT

Abban az esetben ha hasznosnak találta a Máltáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!