Az ország hivatalos neve: Lengyel Köztársaság, Polska, Rzeczpospolita Polska (lengyel)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: POL, Gépkocsi jelzés: PL, Internet jelzés: .pl
|
|
|
|
Amit Lengyelországról tudni érdemes
A Közép-Európa északkeleti részén fekvő ország területének nagy része a belföldi jégtakaró által átalakított alföld. Az egykori eljegesedés tanúi a Mazuri- és a Pomerániai-tóhátság tavai és a tavak között emelkedő morénadombok. Dél felé emelkedik a felszín, a Lengyel-középhegység 600 m fölé nyúlik, a Szudéták csúcsai már 1000-1600 méterig emelkednek, a Kárpátok legmagasabb ormai a Magas-Tátrában már a 2.000 métert is meghaladják.
A nyugati szlávokhoz tartozó lengyelek a szláv őshazában maradt törzsekből alakultak ki. A polan törzs fejedelme, I. Mieszko nevéhez fűződik az első lengyel államalapítás 996-ban, és a kereszténység felvétele is csaknem egybeesik a magyarságéval. A XIII. században a tatárok háromszor dúlták végig az országot, 1309-ben pedig a Német Lovagrend foglalta el Gdanskot és környékét. Nagy Lajos uralkodása alatt, 1370-től 1382-ig perszonálunióban volt Magyarországgal. A lengyel állammal később perszonálunióban lévő Litvánia a hozzá tartozó Belorussziával és Ukrajnával együtt 1569-ben egyesült Lengyelországgal. A lengyel állam 1667-ben, a lengyel-orosz háború után lemondott Kelet-Ukrajnáról, majd 1772-ben, 1773-ban és 1795-ben területét Ausztria, Oroszország és Poroszország felosztotta egymást között, önálló államként megszűnt létezni. Napóleon 1807-ben francia védnökségként megalapította a Varsói Hercegséget, 1815-ben a bécsi kongresszus döntése nyomán létrejött a névleg önálló úgynevezett Kongresszusi Lengyelország, élén az orosz cárral mint lengyel királlyal.
Viharos történelmét követően 1918-ban kiáltották ki a Lengyel Köztársaságot, majd a második világháború ötéves német megszállása után, 1944. július 22-én hirdették ki a független Lengyel Köztársaság megalakulását, amely keleten elvesztette ugyan fehérorosz és ukrán többségű területeit, de nyugaton csaknem ugyanekkora területet kapott Németországból az ottani 3 milliónyi német lakosság kitelepítése révén. 1947-ben népköztársaság, majd 1990-ben ismét köztársaság lett. Az ország 2004 májusától az Európai Unió teljes jogú tagállama.
Ásványi nyersanyagokban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épült hőerőművek látják el energiával a vaskohászatot, a ráépülő nehézgép-gyártást és a vegyipart (Felső-Szilézia). A Balti-tenger kikötővárosainak (Gdansk, Gdynia, Szezecin) hajógyártása válsággal küszködik. Textilipara nagy hagyományokkal rendelkezik. A fővárosban főleg a munkaigényes ágazatok (jármű-, finomgép-gyártás) dominálnak. A Lengyel-alföld déli része a korszerűtlen, alacsony színvonalú, kisparaszti keretek között gazdálkodó szántóföldi növénytermesztés fő területe. Az óceánias éghajlatú, tápanyagokban szegény talajú (podzol) északi területeken nagy kiterjedésű legelők vannak (szarvasmarha-legeltetés). A legelők és kaszálók között rozs, len és burgonyatermesztés folyik. Az ország élelmiszer behozatalra szorul. Az idegenforgalom kedvelt célpontjai a történelmi városok (pl. Krakkó), illetve a sí- és túraközpontok (Magas-Tátra).
Lengyelország Google™ térkép
Lengyelország részletesen
Terület: 312.685 km2
Népesség: 38.158 100 fő
Népsűrűség: 122 fő/km2
Főváros: Varsó (Warszawa) 1.676.600 (2.199.900) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: május 3. (Az alkotmány napja, 1791)
Közigazgatás: 16 vajdaság (województwo): Dolnoslaskie (Alsó-Szilézia), Kujawsko-Pomorskie (Kujávia-Pomeránia), Lubelskie (Lublin), Lubuskie (Lubusz), Lódzkie (Lódz), Malopolskie (Kis-Lengyelország), Mazowieckie (Mazóvia), Opolskie (Opole), Podkarpackie (Kárpátalja), Podlaskie (Podlázia), Pomorskie (Pomeránia), Slaskie (Szilézia), Swietokrzyskie (Szentkereszt-hegység), Warminisko-Mazurskie (Warmia-Mazúria), Wielkopolskie (Nagy-Lengyelország), Zachodniopomorskie (Nyugat-Pomeránia)
Fontosabb települések: Lódz 776.400 (1.009.200) fő, Krakkó (Kraków) 757.800 (778.800) fő, Boroszló (Wroclaw) 636.800 fő, Poznan 574.100 (636.600) fő, Gdansk 462.000 (868.800) fő
Városi lakosság aránya: 63%
Pénznem: Zloty (1 zloty = 100 groszy)
Nyelv: lengyel
Népcsoportok: lengyel 97,5%, német 1%, ukrán, ruszin 0,8%, fehérorosz 0,5%, egyéb (kasub, tatár, cseh, cigány, litván, örmény) 0,2%
Vallások: római katolikus 95%, ortodox 1%, evangélikus 1%, egyéb 3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
Népességnövekedés: 0%
Csecsemőhalandóság: 8,95%
Írástudatlanság: 0,2%
Férfiak/nők aránya: 0,94
Legmagasabb pont: Rysy (Tengerszem-csúcs), 2.499 m
Legfőbb folyók: Visztula (Wisla), Odera (Odra), Bug, Warta
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 9.700 USD
Munkanélküliség: 18,1%
Munkaerő: 17,6 millió fő
Infláció: 1,6%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 35%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: gépek, berendezések, közlekedési eszközök, általános közszükségleti cikkek, élelmiszer és élőállat
Importtermékek: gépek, berendezések, közlekedési eszközök, általános közszükségleti cikkek, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Olaszország, Oroszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Csehország
Közutak hossza: 364.656 km
Vasútvonalak hossza: 23.420 km
Repülőterek száma: 83
Kikötők száma: 9
Kereskedelmi hajóflotta: 14 hajó, 199.186 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Lengyelországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!