Az ország hivatalos neve: Izlandi Köztársaság, Ísland, Iceland, Republic of Iceland (angol)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: ISL, Gépkocsi jelzés: IS, Internet jelzés: .is
|
|
|
|
Amit Izlandról tudni érdemes
Az izlandiak a tűz és a jég földjének hívják az Észak-atlanti-hátságon elterülő szigetországukat. Kb. 140 egykor aktív vulkánja közül 26 működik napjainkban. A feltörő vulkáni anyag hatalmas bazalttakarókat hoz létre. A vulkáni utóműködések során felszínre szökő gejzírek vizét lakások, üvegházak fűtésére használják. Az üvegházakban banán, szőlő és zöldségfélék is megteremnek. A sziget 1/10-ét azonban jelenleg jég borítja. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatna-jökull (8.500 km2), amelynek vastagsága helyenként eléri az 1.000 m-t is. Ezért is nevezték el „jeges földnek” hazájukat Izland földjének első hódítói, a vikingek a IX. században.
Az Atlanti-óceán északi részén, Skandinávia és Grönland között elterülő szigetről 825-ben tettek először említést. 874-től Vörös Erik viking hajósai, norvégok és kelták népesítették be. A világ legrégibb törvényhozó testülete, az izlandi parlament (Althing) 930-ban alakult. Izland 930 és 1262 között független köztársaság volt, majd 1262-ben az ország elismerte a norvég király fennhatóságát, így Norvégia része lett. 1380-ban Norvégia dán fennhatóság alá került, vele együtt Izland is. Norvégia felett 1814-ben megszűnt a dán uralom, de Izland továbbra is Dánia birtoka maradt. Az ország 1874-ben saját alkotmányt kapott, amely az országnak belső autonómiát biztosított.
A sziget 1918. december 1-jén függetlenné vált, de perszonálunióban maradt Dániával egészen 1944-ig. Akkor népszavazást tartottak, amelynek eredményeként 1944. június 17-én kikiáltották a köztársaságot. 1980-ban, a világon elsőként, Izland lakossága női államfőt választott.
Gazdasága skandináv típusú jóléti állam, alacsony munkanélküliséggel és a nemzeti jövedelem ésszerű elosztásával. Az ásványkincsek hiánya miatt a gazdaság legnagyobbrészt a halászattól függ. A halászatból szerzett jövedelem alkotja az összbevételeinek mintegy 70 százalékát. A lakosság is főként halászatból, halfeldolgozásból, juhtenyésztésből él. Az iparára is a halfeldolgozás, a konzervgyártás, és alumínium előállítása a jellemző. A geotermikus forrásokat használják energiatermelésére. A zord természeti viszonyok miatt az ország területének 80%-a lakatlan. A népesség közel fele a fő idegenforgalmi központban, a fővárosban él. Keflavíkban van az USA északi tengeri legnagyobb katonai légibázisa. A sziget nem rendelkezik haderővel. A NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján Izland védelmét az USA látja el.
Izland Google™ térkép
Izland részletesen
Terület: 102.928 km2
Népesség: 298.400 fő
Népsűrűség: 2,9 fő/km2
Főváros: Reykjavík 116.500 (187.500) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: június 17. (A függetlenség napja, 1944)
Közigazgatás: 23 körzet (sysla): Arnes, Austur-Bardastrandar, Austur-Hunavatn, Austur-Skaftafells, Borgarfjardar, Dala, Eyjafjardar, Gullbringu, Kjosar, Myra, Nordur-lsafjardar, Nordur-Mula, Nordur-Thingeyjar, Rangarvalla, Skagafjardar, Snasfellsnes-og Hnappadal, Stranda, Sudur-Mula, Sudur-Thingeyjar, Vestur-Bardastrandar, Vestur-Hunavatn, Vestur-Isafjardar, Vestur-Skaftafells
Fontosabb települések: Kópavogur 26.800 fő, Hafnarfjördur 21.800 fő, Akureyri 16.000 fő, Keflavík 10.800 fő, Gardabaer 9.000 fő
Városi lakosság aránya: 93%
Pénznem: izlandi korona (1 króna = 100 aurar)
Nyelvek: izlandi (hivatalos), angol, skandináv nyelvek, német
Népcsoportok: izlandi 94%, egyéb skandináv 2%, amerikai 2%, egyéb 2%
Vallások: evangélikus 87%, protestáns 4%, római katolikus 2%, felekezeten kívüli 1%, egyéb 6%
Születéskor várható élettartam: férfiak 78 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,49%
Csecsemőhalandóság: 3,5%
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Hvannadalshnúkur, 2.119 m
Legfőbb folyó: Pjórsá
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 30.200 USD
Munkanélküliség: 2,8%
Munkaerő: 159.000 fő
Infláció: 5,2%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 21%, szolgáltatások 65%
Exporttermékek: hal- és halkonzervek, halliszt, bálnaolaj, hús, gyapjú, alumínium, fémipari cikkek
Importtermékek: gépek, berendezések, járművek, energia, halászati felszerelés, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, USA, Hollandia, Dánia, Norvégia, Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália, Svédország
Közutak hossza: 12.995 km
Repülőterek száma: 13
Kikötők száma: 9
Kereskedelmi hajóflotta: 1 hajó, 3.500 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta az Izlandról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!