Az ország hivatalos neve: Francia Köztársaság, France, République francaise (francia)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: FRA, Gépkocsi jelzés: F, Internet jelzés: .fr
|
|
|
|
Amit Franciaországról tudni érdemes
A Nyugat-Európában fekvő országot nagyrészt természetes határok övezik. Északon a Csatorna (La Manche) és az Északi-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Pireneusok gerincvonulata határolja, majd hosszú partvonallal a Földközi-tengerrel érintkezik, sőt Korzika szigete (8862 km2) réven mélyen benyúlik annak nyugati medencéjébe. A keleti határ az Alpok és a Jura hegység gerinceit, majd hosszú szakaszon a Rajna futását követi. Az ország területén kialakulásuk, domborzatuk és éghajlatuk alapján igen változatos nagy tájak különülnek el. A Francia-középhegység (Massif Central) számos nagy francia folyó (Loire, Dordogne) forrásvidéke. A gleccserekben gazdag Nyugati-Alpokban emelkedik Európa legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc. A hegységek (Pireneusok, Alpok, Massif Central, Ardennek, Vogézek) közé medencék, árkok ékelődnek (Párizsi-, Garonne-medence, Saone— Rhone-árok).
A kelta gallok által benépesített jelenlegi francia területek jelentős része Gallia néven az i. e. 58-51. között római provinciává vált. Az I. században gyorsan terjedt a kereszténység, majd Róma hatalmának gyengülése után az V. században a frank Klodvig alapította meg az első államot. A birodalom Nagy Károly uralkodásakor (768-814) érte el legnagyobb kiterjedését és virágzását, a Frank Birodalom Európa vezető hatalma volt. A XII. században Nyugat-Franciaországot meghódították az angolok, és ezt csak az ún. százéves háborúban (1337-1453) sikerült visszaszerezni. A fejlődést tovább fékezték a XVI. századi vallás-háborúk, amelyek óriási veszteségeket okoztak Franciaországnak. A Bourbon-uralkodóház 1589-ben jutott trónra, ekkortól erősödött meg a központi hatalom, de kiéleződtek a belső feszültségek is.
Az egyre súlyosbodó válság és a polgárság megerősödése vezetett a nagy francia forradalom kitöréséhez 1789-ben. Három évvel később megalakult az első Francia Köztársaság, amely 1804-ig, Napóleon császárrá koronázásáig maradt fenn. 1871 tavaszán a párizsi Kommün tíz hétig „uralkodott”, megalakítva a világ első munkáshatalmát. A második világháború idején a németek által megszállt Franciaországban egy fasiszta bábállam jött létre, amely az ország teljes félszabadulásakor, 1944-ben érte el bukását. A háború után, 1946-ban alapították meg a Negyedik Köztársaságot, amely 1958-ig létezett, és ez idő alatt 26 kormány váltotta egymást. A gyarmati felszabadító háborúk, elsősorban az algériai nép szabadságharca ellen fellépő reakció a polgárháború szélére sodorta az országot. 1958-ban az állam élére visszatért De Gaulle tábornok, akinek egyszemélyi hatalmára épülve megerősödött az ország, megalakult az Ötödik Köztársaság.
Ásványi nyersanyagok széles körben, de szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre (urán, kősó, kálisó, vasérc), energiahordozókban viszonylag szegény (kőszén az Ardennek előterében) ország. Energiafelhasználásának 3/4-ét atomerőművekben állítják elő. Az ipar foglalkoztatja a keresők 1/3-át, illetve állítja elő az export hozzávetőlegesen 80%-át. Jelentősek a nagy hagyományokkal rendelkező, luxustermékeket (parfüm, divatcikkek, ital) előállító iparágak. Kiemelkedő az állami vásárlásokkal is ösztönzött csúcstechnikai termékek előállítása (repülőgépek, fegyverek, autók, atomerőművi berendezések, elektrotechnikai cikkek, gyógyszerek).
A francia ipar szerkezetét a kis- és középüzemek jellemzik, a nagyvállalatok meghatározott iparágakban (autó-, hajó-, repülőgép-, bányászatigép-gyártás, elektrotechnikai cikkek) jutnak vezető szerephez, ahol a termelésben való részesedésük elérheti a 100%-ot is. Nagy a külföldi vendégmunkások száma (a volt gyarmatokról kiemelkedően jelentős), a belső munkanélküliség miatt egyre több embert próbálnak állami segítséggel hazatelepíteni. Franciaország mezőgazdasága igen korszerű, jó adottságokkal rendelkezik, bár a mediterrán országokkal szemben viszonylag magasabbak a termelési költségek, ami az EU-n belül sokszor értékesítési gondokat is okoz. Az ország nagy részén az óceáni éghajlat érvényesül, e részeken az állattenyésztésé a vezető szerep (belterjes szarvasmarha-tenyésztés). A jó minőségű tejből készülnek a világhírű sajtok. A szántókon főként búza (Európa első búzaexportőre), kukorica, cukorrépa terem. A mediterrán tájakon zöldség és gyümölcs, olajbogyó, valamint a mandula dominál. A híres parfümök alapanyaga a déli területekről származó illóolaj (levendula és rózsa). Szőlő- és bortermelésben is élen jár, termékei (pezsgő, konyak, vörösborok) világszerte keresettek. Az egyik legjövedelmezőbb szolgáltatási ágazat a turizmus. A nyári hónapokban a Cote d’Azur és az Atlanti-óceán partvidéke a leglátogatottabb, télen az Alpok síparadicsomai. Az ország közlekedési hálózata igen fejlett, kiemelkedő az építése idején (1981) a föld leggyorsabb, manapság Európa leggyorsabb vonata, a TGV.
Franciaország Google™ térkép
Franciaország részletesen
Terület: 547.030 km2
Népesség: 59.494.800 fő
Népsűrűség: 108,8 fő/km2
Főváros: Párizs (Paris) 2.107.600 (11.367.200) fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: július 14. (A Bastille bevételének emléknapja, 1789)
Közigazgatás: 22 régió (région): Alsace (Elzász), Aquitaine (Akvitánia), Auvergne, Basse-Normandie (Alsó-Normandia), Bourgogne (Burgundia), Bretagne/Breizh, Centre-Val de Loire (Központi-Loire-völgy, Champagne-Ardenne, Corse/Corsica (Korzika). Franche-Comté, Haute-Normandie (Felső-Normandia), Ile-de-France, Languedoc-Roussillon/Llenguadoc-Rosselló, Limousin, Lorraine (Lotaringia), Midi-Pyrénées (Középső-Pireneusok), Nord-Pas-de-Calais, Pays de la Loire, Picardie, Poitou-Charentes, Provence-Alpes-Cote d’Azur, Rhone-Alpes. Franciaország a régiókon belül 96 megyére (department) oszlik.
Fontosabb települések: Marseille 826.300 (1.542.500) fő, Lyon 443.600 (1.676.600) fő, Toulouse 417.400 (981.400) fő, Nizza (Nice) 329.800 (949.200) fő, Nantes 285.700 (723.400) fő
Városi lakosság aránya: 76%
Pénznem: euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: francia, (hivatalos), baszk, breton, elzászi, flamand, katalán, korzikai
Népcsoportok: francia 89% (ebből okszitán: provanszál, gascogne-i 21%), elzászi 2%, breton 1,5%, katalán 0,5%, cigány 0,5%, korzikai 0,5%, flamand 0,3%, baszk 0,2%, külföldi 5,5% (algériai 1%, portugál 1%, marokkói 1%, spanyol 1%, egyéb 1,5%)
Vallások: római katolikus 88%, muzulmán 5%, protestáns 2%, zsidó 1%, felekezeten kívüli és egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,42%
Csecsemőhalandóság: 4,37%
Írástudatlanság: 1%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Mont Blanc, 4.807 m
Legfőbb folyók: Loire, Garonne, Rhöne, Szajna (Seine), Saöne, Rajna (Rhin)
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 26.000 USD
Munkanélküliség: 9,1%
Munkaerő: 26,6 millió fő
Infláció: 2,4% (2003)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, repülőgép, műanyagok, egyipari termékek, gyógyszeripari termékek, vas és acél, italok (bor)
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, nyersolaj, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Egyesült Királyság, Belgium, Spanyolország, Olaszország, USA, Hollandia, Kanada
Közutak hossza: 894.000 km
Vasútvonalak hossza: 32.682 km
Repülőterek száma: 273
Kikötők száma: 16
Kereskedelmi hajóflotta: 35 hajó, 749 570 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Franciaországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!