Az ország hivatalos neve: Fehérorosz Köztársaság, Belarusz, Reszpublika Belarusz (fehérorosz), Reszpublika Belarusz (orosz)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: BLR, Gépkocsi jelzés: BY, Internet jelzés: .by
|
|
|
|
Amit Fehéroroszországról tudni érdemes
A Kelet-Európában fekvő ország teljes területét a Kelet-európai síkvidék alkotja, amelyet a jégkori belföldi jégtakaró és a jég elolvadása után a folyóvizek formáltak ki. Felszínén a jég által hátrahagyott morénahalmok váltakoznak mocsaras síkságokkal, tavakkal (kb. 4.000 tó).
Az ország mai területén az i. sz. első századokban keleti szláv törzsek laktak. A IX-XI. században a terület a Kijevi Húszhoz tartozott, ebben az időben terjedt el a kereszténység is. 1569 és 1795 között a Lengyel Királyság része volt, majd Lengyelország felosztása után Oroszországhoz tartozott egészen 1918-ig, az önálló Fehérorosz Népköztársaság kikiáltásáig. A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot 1919-ben hozták létre, majd csatlakozott a Szovjetunióhoz. Az ENSZ megalakulásakor, 1946-ban, önálló ENSZ-tagállam lett. 1991-ben függetlenségi nyilatkozatot fogadtak el, és a köztársaság nevét Fehérorosz Köztársaságra változtatták. A fehérorosz elnök kezdeményezésére 1995-től egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki Oroszországgal, gazdasági alapú laza szövetséget alakítottak ki.
Fehéroroszországban gazdasági struktúraváltást hajtottak végre 1995-ben, amikor Lukasenko elnök az országot a „szocialista piacgazdaság” irányába kezdte el fejleszteni. Az elnök tartja kezében az árakat és valutaárfolyamokat és beavatkozik a magánvállalkozásokba.
Ásványkincsekben szegény ország, egyedül nagy tőzegtelepeire és erdőségeire támaszkodhat. A folyókat fa- és cellulózüzemek kísérik. A kontinentális éghajlaton termesztett lenre épült szőnyeggyártás termékei Európa-szerte keresettek. A nyersanyaghiány miatt főleg a szakképzett munkaerőt, kevés nyersanyagot és energiát igénylő iparágak (elektromos cikkek, szerszámgépek) kezdtek elterjedni. A termőföldeket főként rozs, burgonya és cukorrépa foglalja el. Az ukrajnai csernobili atomerőmű katasztrófája (1986) után a déli területek egy része a radioaktív szennyeződés miatt lakatlanná vált.
Fehéroroszország Google™ térkép
Fehéroroszország részletesen
Terület: 207.595 km2
Népesség: 10.015.200
Népsűrűség: 48,2 fő/km2
Főváros: Minszk (Minsk) 1.682.900 fő
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: július 27. (A függetlenség napja)
Közigazgatás: 6 terület (oblaszty) és a főváros: Breszt, Homel, Minszk (főváros), Hrodna, Mahiljov, Vicebszk
Fontosabb települések: Homel (Gomel’) 497.200 fő, Mahiljov (Magilyow) 365.400 fő, Vicebszk (Vitsyebsk) 355.200 fő
Városi lakosság aránya: 70%
Pénznem: fehérorosz rubel (1 rubel = 100 kopek)
Nyelvek: fehérorosz, orosz (mindkettő hivatalos), lengyel, ukrán
Népcsoportok: fehérorosz 81%, orosz 11%, lengyel 4%, ukrán 3%, egyéb 1%
Vallások: orosz ortodox 80%, felekezet nélküli 10%, római katolikus 8%, egyéb (protestáns, zsidó, muzulmán) 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 63 év, nők 75 év
Népességnövekedés: -0,12%
Csecsemőhalandóság: 13,87%
Írástudatlanság: 0,4%
Férfiak/nők aránya: 0,88
Legmagasabb pont: Dzjarzsinszkaja-hegy, 346 m
Legfőbb folyók: Dnyeper, Pripjaty, Nyugati-Bug, Nyugati-Dvina, Nyeman
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 8.700 USD
Munkanélküliség: 2,1%
Munkaerő: 4,8 millió fő
Infláció: 42,8%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 15%, ipar 40%, szolgáltatások 45%
Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, ásványi anyagok, vegyipari termékek, textília, élelmiszer
Importtermékek: ásványi anyagok, műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, fémek
Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Németország, Lettország, Ukrajna, Litvánia, Lengyelország
Közutak hossza: 74.385 km
Vasútvonalak hossza: 5.523 km
Repülőterek száma: 33
Kikötők száma: 1
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Fehéroroszországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!