Az ország hivatalos neve: Ír Köztársaság, Ireland, Republic of Ireland (angol)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: IRL, Gépkocsi jelzés: IRL, Internet jelzés: .ie
|
|
|
|
Amit Írországról tudni érdemes
Az ír-sziget több mint 80%-án elterülő ország központi részét a tőzeglápokkal, kisebb-nagyobb tavakkal tagolt ír-alföld foglalja el. Az alföldből kiemelkedő dombokat és a síkságot keretező idős hegységeket (Donegali-, Mayo-, Wicklowi-, Caba-hegység stb.) a belföldi jégtakaró csiszolta le a jégkorszakban. Az ország legmagasabb pontját a Kerry-hegység hordozza.
Az ír-szigetet az i. e. 500 körül a kontinensről érkező kelta törzsek népcsítették be, amelyek az i. sz. V. századtól kezdve fokozatosan vették fel a kereszténységet. A VIII. században betelepülő normannok ellen az őslakosság még sikerrel vette fel a harcot, 1171-ben azonban II. Henrik angol király seregeinek partraszállásával megkezdődött a sziget gyarmatosítása. Az angol uralommal szemben az írek heves ellenállást fejlettek ki. 1541-ben VIII. Henrik Írország királyává nyilvánította magát. Az Angliából és Skóciából bevándorolt protestáns nemesség megfosztotta földjüktől a katolikus ír földesurakat és szabad parasztokat. Az írek felkeléseit sorozatosan leverték. 1801-ben Írország egyesült Angliával, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság néven. Az egyre fokozódó éhínség és nyomor az USA-ba való tömeges kivándorlást eredményezte. Az 1845-ben még 8,5 millió lakosú sziget népessége egy évszázad alatt a felére apadt. Ma az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 40 millió ír származású ember él. 1898-ban helyi önkormányzatot vezettek be Írországban, és 1916-ban, kihasználva az első világháborút, kikiáltották a független ír Köztársaságot. 1921-ben Ulster (Észak-Írország) tartomány elcsatolása után pedig ír Szabad állam lett. Az 1937. évi alkotmány az országot független köztársasággá nyilvánította, amelyet Nagy-Britannia csak 1945-ben ismert el. Írország 1949-ben kivált a brit Nemzetközösségből is.
Írország az EU egyik leggyorsabban fejlődő tagja, amit részben a brit gyarmatosításnak is köszönhetett. A gyarmatosítás során csak a mezőgazdaság fejlődhetett, ez volt szinte az írek egyetlen megélhetési forrása. Az ipar csak a függetlenség kivívása után indult fejlődésnek. Az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg. A kiirtott erdők helyén lévő legelőkön szarvasmarhák és juhok legelnek. A kivitel nagy részét az állat tenyésztés termékei adják (hús, gyapjú, tejtermékek). Legfontosabb élelmiszernövénye a burgonya. Az EU-csatlakozás után jelentősen megváltozott a gazdaság szerkezete. Az alacsony munkabérek sok külföldi tőkebefektetőt vonzottak, így a hagyományos iparágakon (élelmiszer, textil) kívül jelentősen fejlődött a gépgyártás és az elektronikai ipari (számítógép-alkatrészek, irodagépek stb.) is.
Írország Google™ térkép
Írország részletesen
Terület: 70.273 km2
Népesség: 4.019.100 fő
Népsűrűség: 57,2 fő/km2
Főváros: Dublin (Baile Átha Cliath) 1.027.900 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: március 17. (Szent Patrik napja)
Közigazgatás: 26 grófság (county): Carlow/Ceatharlach, Cavan/an Cabhán, Clare/an Clár, Cork/Corcaigh, Donegal/Dún na nGall, Dublin/Baile Átha Cliath, Galway/Gaillimh, Kerry/Ciarraí, Kildare/Cill Dara, Kilkenny/Cill Chainnigh, Laois/Laois, Leitrim/Liatroim, Limerick/Luimneach, Longford/Longfort, Louth/Lú, Mayo/Maigh Eo, Meath/an Mhí, Monaghan/ Muineachán, Offaly/Uíbh Fhailí, Roscommon/Ros Comáin, Sligo/Sligeach, Tipperary/Tiobraid Árann, Waterford/Port Láirge, Westmeath/an larmhí, Wexford/Loch Garman, Wicklow/Cill Mhantáin
Fontosabb települések: Cork (Corcaigh) 195.400 fő, Limerick (Luimneach) 85.700 fő, Galway (Gailimh) 68.600 fő, Waterford (Port Láirge) 48.300 fő, Dundalk (Dun Dealgan) 34.400 fő
Városi lakosság aránya: 59%
Pénznem: Euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: angol, gael (ír)
Népcsoportok: ír (kelta) 99%, angol 1%
Vallások: római katolikus 92%, anglikán 3%, egyéb 5%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 80 év
Népességnövekedés: 1,03%
Csecsemőhalandóság: 5,34%
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Carrantuohill, 1.041 m
Legfőbb folyók: Shannon, Barrow
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 29.300 USD
Munkanélküliség: 4,3%
Munkaerő: 1,8 millió fő
Infláció: 2,9%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 46%, szolgáltatások 49%
Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, számítógépek, vegyipari termékek, gyógyászati berendezések, élőállatok
Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, USA, Belgium, Németország, Franciaország
Közutak hossza: 92.500 km
Vasútvonalak hossza: 3.212 km
Repülőterek száma: 16
Kikötők száma: 9
Kereskedelmi hajóflotta: 26 hajó, 110.913 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta az Írországról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!