Az ország hivatalos neve: Görög Köztársaság, Elláda, Ellenike’ Démokratía (görög)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: GRE, Gépkocsi jelzés: GR, Internet jelzés: .gr
|
|
|
|
Amit Görögországról tudni érdemes
A Balkán-félsziget déli részén elterülő országot a Pindosz-hegység láncai hálózzák be. Az ország magterülete az Attikai-félsziget és a Korinthoszi-csatornával leválasztott Peloponnészosz-félsziget. A hegyláncok közé termékeny medencék mélyülnek (Macedónia, Thesszália, Trákia). A partvidék öblökkel tagolt (Pátrai-, Korinthoszi-, Argoliszi-, Szaronikósz-öböl stb.), és több mint 15.000 km hosszan érintkezik az ország a Trák-, az Egei-, a Jón- és a Krétai-tengerrel. Legnagyobb szigete Kréta, az ország nyugati partjainál a Jón-szigetek, keleten a Szporádok, a Kikládok és a Dodekániszosz-szigetek húzódnak egészen a török partokig.
A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól (i. e. III. évezred) egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó Hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a XV. századig a Bizánci Császárság része volt, majd a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög nemzeti mozgalom kilenc év alatt (1821-1830) elérte az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását.
Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett . A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946-1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (XI. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az úgynevezett ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
Az EU egyik legfejletlenebb tagállama. Energiahordozókban relatív szegény ország, és bár jelentős kőolajkészletei vannak az Egei-tenger területén, a görög-török ellentétek miatt hozzáférhetetlenek, így jelentős kőolaj-behozatalra szorul. Ércekben gazdag, jelentős a magnezit, az azbeszt és a nikkel bányászata, világviszonylatban is jelentős a bauxit kitermelése. A bauxit egyik részét exportálják, másik részét a hazai timföldgyárak dolgozzák fel. Az alumíniumkohók működéséhez a vízerőművek biztosítanak energiát. Híres építőanyaga a márvány. Iparának fő gerincét az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. A fejlődő ipar fő központja a főváros. A termelés főleg kisvállalkozásokban folyik, nagy a háziipar szerepe. Az ország területének 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított, de csak alig 1/3-án folyik belterjes gazdálkodás. A mezőgazdaság színvonala elég alacsony, kedvezőtlenek a birtokviszonyok is (túl nagy, illetve túl kicsi parcellák). A szántókon főként búza, kukorica, árpa, rizs, hüvelyesek teremnek. A belső medencékben gyapotot, dohányt, a mediterrán éghajlatú partvidéken zöldséget, citrusféléket, szőlőt és olajbogyót termesztenek. A külkereskedelmi deficitet az idegenforgalomból és a kereskedelmi flotta tevékenységéből próbálják ellensúlyozni.
Görögország Google™ térkép
Görögország részletesen
Terület: 131.957 km2
Népesség: 11.208.400 fő
Népsűrűség: 84,9 fő/km2
Főváros: Athén (Athína) 762.100 (3.271.100) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: március 25. (A függetlenség napja, 1821)
Közigazgatás: 9 körzet (regio): Notio Aigaio (Égei-szigetek), Ipeiros (Epíros), Ionioi Nisoi (Jón-szigetek), Sterea Ellas kai Évvoia (Közép-Görögország és Évia), Kríti (Kréta), Makedonía (Makedónia), Pelopónnisos (Peloponnészosz), Thessalía (Tesszália), Thraki (Trákia); 1 autonóm szerzetesi köztársaság (Áthosz/Ájíon Órosz); A kilenc körzet 51 prefektúrára (nomosz) oszlik.
Fontosabb települések: Szaloniki (Thessaloníki) 372.100 (806.500) fő, Pireusz (Piraieús) 179.600 fő, Pátra (Patrai) 164.000 fő, Peristérion 141.000 fő
Városi lakosság aránya: 60%
Pénznem: euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: görög (hivatalos), angol, francia
Népcsoportok: görög 94%, török 1,5%, cigány 1,5%, macedón 1%, vlah (aromán) 1%, albán, egyéb 1%
Vallások: ortodox 98%, muzulmán 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,19%
Csecsemőhalandóság: 6,12%
Írástudatlanság: 2,5%
Férfiak/nők aránya: 0,97
Legmagasabb pont: Olimposz, 2.911 m
Legfőbb folyók: Évrosz, Sztrimónasz, Áxiosz, Aliákmonasz, Piniósz, Ahelóosz
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 19.100 USD
Munkanélküliség: 10,3%
Munkaerő: 4,37 millió fő
Infláció: 3,1% (2003)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 22%, szolgáltatások 70%
Exporttermékek: élelmiszerek és italok, feldolgozott cikkek, olajszármazékok, vegyipari termékek, textília, gyümölcs
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, vegyipari termékek, üzemanyag, közlekedési eszközök
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Olaszország, Oroszország, Egyesült Királyság, Dél-Korea, Bulgária, USA, Ciprus
Közutak hossza: 117.000 km
Vasútvonalak hossza: 2.571 km
Repülőterek száma: 66
Kikötők száma: 12
Kereskedelmi hajóflotta: 813 hajó, 29 173 608 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Görögország szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!