Az ország hivatalos neve: Szlovák Köztársaság, Slovensko, Slovenská Republika (szlovák), Slovakia (angol), Slowakei (német)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SVK, Gépkocsi jelzés: SK, Internet jelzés: .sk
|
|
|
|
Amit Szlovákiáról tudni érdemes
Közép-Európa belsejében fekvő ország, amelynek területét nagyrészt az Északnyugati-Kárpátok láncai (Kis-, Fehér-Kárpátok, Jávornik, Alacsony-, Magas-Tátra stb.) hálózzák be. Az ország legmagasabb része a jégkorszakban eljegesedett, mély völgyekkel, látványos sziklafalakkal tagolt Magas-Tátra. A hegyláncok közé medencék ékelődnek (Árvai-, Zsolnai-, Turóci-, Liptói-, Szepességi-medence). Alföldek az ország nyugati (a Kisalföld északi része: Csallóközzel, Mátyusföld) és keleti részén (az Alföld Szlovákiába nyúló része) vannak.
A magyar tájszemléletben Felvidéknek nevezett mai Szlovákia területén a VII. században jelentek meg szláv törzsek, de államot nem alapítottak. A Morva Fejedelemség terjesztette ki befolyását 902-ig a terület nyugati szélére. A magyar honfoglalást (896) követően a Kárpát-medence ezen része is szerves része lett az 1000-ben megalakuló Magyar Királyságnak. A XVI. századtól, miután Magyarország nagy része török megszállás alá került, a felvidékre tevődött át a Habsburg befolyás alatt álló Magyar Királyság központja. Pozsony 1541-től 1848-ig Magyarország fővárosa, a magyar királyok koronázóvárosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor, 1918. október 28-án megalakult a cseh területeken a Cseh Állam, amelyhez két nappal később csatlakoztak a szlovákok is, és kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. A Magyarországtól 62.000 km2-nyi területet elvevő új államban a csehek és szlovákok aránya csak 2/3-nyi volt, Szlovákiához 1 milliónyi magyar került. A második világháború alatt Csehszlovákia felbomlott, Szlovákia déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, a maradék területen pedig Tiso vezetésével egy fasiszta szlovák államot hoztak létre, amely Németország utolsó csatlósaként 1945-ig állt fenn. A második világháború után ismét létrejött Csehszlovákia (évtizedeken át úgynevezett szocialista államként), miután Kárpátalját át kellett adnia a Szovjetuniónak. 1968 után Szlovákia nagyobb önállóságot kapott; Csehszlovákia, Csehország és Szlovákia államszövetségévé alakult át. A demokratikus változás 1989-ben kezdődött. 1992-ben az ország nevét Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatták, majd tárgyalásos úton a két országrész szétvált, és 1993. január l-jével megszületett az önálló Cseh Köztársaság, valamint a Szlovák Köztársaság. Szlovákia 2004. május 1-jétől az Európai Unió és a NATO tagja.
Természeti erőforrásai szűkösek (vasérc, kőszén, kősó, vízenergia), jelentős behozatalra szorul (vasérc, kőolaj). Iparszerkezetére a túlméretezett, ma válsággal sújtott vaskohászat (hadiipar) jellemző, amit az egykori csehszlovák gazdaságpolitika hozott létre. Fejletlenségének egyik oka az, hogy az ország szocialista időbeni munkamegosztására a cseh ipar félkész-termékekkel, élelmiszerrel való ellátása, illetve a cseh ipar felvevőpiaci szerepe volt kiosztva. Fontos iparágai a magyarországi timföld kohósítása, textilipar, gépgyártás, fa- és papíripar, kőolaj-finomítás, vegyipar. Mezőgazdaságának vezető ága a kontinentális éghajlatú alföldeken a növénytermesztés (búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, zöldség, gyümölcs). Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. A Magas-Tátra Közép-Európa legforgalmasabb hegyvidéki üdülőövezete, de sokan keresik fel a hangulatos városokat, történelmi emlékhelyeket (pl. II. Rákóczi Ferenc sírját Kassán).
Szlovákia Google™ térkép
Szlovákia részletesen
Terület: 49.034 km2
Népesség: 5.381.200 fő
Népsűrűség: 109,7 fő/km2
Főváros: Pozsony (Bratislava) 428.800 fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: szeptember 1. (Az alkotmány napja, 1992)
Közigazgatás: 8 körzet (kraj): Banskobistricky (Besztercebányai), Bratislavsky (Pozsonyi), Kosicky (Kassai), Nitriansky (Nyitrai), Presovsky (Eperjesi), Trenciansky (Trencséni), Trnavsky (Nagyszombati), Zilinsky (Zsolnai)
Fontosabb települések: Kassa (Kosice) 232.300 fő, Eperjes (Presov) 92.100 fő, Nyitra (Nitra) 87.100 fő, Zsolna (Zilina) 84.400 fő
Városi lakosság aránya: 58%
Pénznem: Euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: szlovák (hivatalos), magyar
Népcsoportok: szlovák 81%, magyar 12%, cigány 4%, cseh 1%, ukrán (ruszin) 1%, egyéb 1%
Vallások: római katolikus 61%, evangélikus 6%, református 1,5%, egyéb protestáns 0,5%, görög katolikus 3%, ortodox 1%, egyéb 17%, vallás nélküli 10%
Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 79 év
Népességnövekedés: 0,14%
Csecsemőhalandóság: 8,55%
Írástudatlanság: 1% alatt
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Gerlachfalvi-csúcs, 2.655 m
Legfőbb folyók: Duna (Dunaj), Morva (Morava), Vág (Váh), Nyitra (Nitra), Garam (Hron), Ipoly (Ipel’), Hernád (Hornád), Bodrog
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 12.400 USD
Munkanélküliség: 17,2%
Munkaerő: 3 millió fő
Infláció: 2,1%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 34%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, közszükségleti cikkek, vegyipari termékek
Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, iparcikkek, üzemanyag, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Csehország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Franciaország
Közutak hossza: 42.717 km
Vasútvonalak hossza: 3.668 km
Repülőterek száma: 17
Kikötők száma: 2
Kereskedelmi hajóflotta: 2 hajó, 11.574 BRT
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Szlovákiáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!