Az ország hivatalos neve: Macedón Köztársaság, Republika Makedonija (macedón), Maqedonia, Republika e Maqedonise (albán)
Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: MKD, Gépkocsi jelzés: MK, Internet jelzés: .mk
|
|
|
|
Amit Macedóniáról tudni érdemes
Macedónia felszínét a hegyek uralják, sík területek csak a folyóvölgyekben (Vardar, Bregalnica, Sztrumica) és a karsztos hegységekbe mélyülő medencékben (Tetovoi-, Bitolai-polje) vannak. A Vardartól nyugatra a Dinári-hegyvidék, keletre a Szerb-Macedón-rögvidék vonulatai húzódnak.
A Balkán-félsziget északi-középső részén elterülő állam területe az ókorban a Makedón Királyság része volt, amely Nagy Sándor uralkodása alatt rövid életű világbirodalommá fejlődött. Halála után a terület feldarabolódott, majd az i. e. 148-ban római provincia lett. Az i. sz. 395-től a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. A szláv népek a VI. századtól telepedtek meg területén, és bizánci hatásra felvették a kereszténységet, (Bizánc a VII. században megszállta a területet). A XIV. században Szerbia uralma alá került. 1371-ben a törökök szállták meg és tartották hatalmuk alatt az 1912-1913-as balkáni háborúig, amikor a törököket kiűzték. A terület nagyobb része Szerbiához került, kisebb részén pedig Bulgária és Görögország osztozhatott.
Szerbia 1918-ban Dél-Szerbia néven bekebelezte Macedóniát, így lett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, majd a jugoszláv szövetségi köztársaság megalakulása után annak tagköztársasága 1946-ban. Területére igényt tartott Bulgária és Görögország is, ezért okozott konfliktust Macedónia függetlenségének kikiáltása 1991-ben. Görögország különböző nemzetközi fórumokon tiltakozott az ország neve, zászlója és alkotmánya miatt. Ennek ellenére az országot, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság néven 1994-ben felvették az ENSZ-be. Görögország 1995-ben állapodott meg az új állammal és feloldotta az ellene hozott gazdasági embargót is. A területén élő albán kisebbség 2001-ben polgárháborús állapotot idézett elő a koszovói albánok támogatásával. Néhány hónappal később a macedón kormány megállapodott a helyi albán kisebbséggel (az albán nyelvet hivatalossá tették az új alkotmányban, és további jogokat is biztosítottak).
Gazdasága elég fejletlen. A bányászott színesérceket a kiskapacitású kohászat dolgozza fel. Szerény mértékű gépgyártással rendelkezik. Az erősen tagolt hegyvidékeken juhokat és kecskéket legeltetnek. A völgyekben, medencékben öntözéssel gabonát, gyapotot, rizst, dohányt és szőlőt termesztenek. Az ipar főleg a mezőgazdasági termékeket dolgozza fel (élelmiszer-, textil-, dohányipar). Az egykori Jugoszlávia legfejletlenebb állama volt. A szövetségi állam széthullása után megszűntek a központi kormányzat támogatásai, és az ebből származó gazdasági előnyök. Macedónia kb. 5%-al járult hozzá a szövetségi nemzeti jövedelemhez. Az infrastruktúra hiánya, a legjelentősebb külkereskedelmi partnere, Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó, valamint a görög gazdasági embargó kedvezőtlenül befolyásolta a macedón gazdaságot egészen 1996-ig. A nemzeti jövedelme azóta kismértékben növekedett, de a magas munkanélküliség továbbra is komoly problémát okoz.
Macedónia Google™ térkép
Macedónia részletesen
Terület: 25.433 km2
Népesség: 2.113.100 fő
Népsűrűség: 83,9 fő/km2
Főváros: Szkopje (Skopje) 456.400 (592.400) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: augusztus 2. (A felkelés napja, 1903)
Közigazgatás: 29 járás (srez) és a főváros: Berovo, Bitola, Brod, Debar, Delcevo, Demir Hisar, Gevgelija, Gostivar, Kavadarci, Kicevo, Kocani, Kratovo, Kriva Palanka, Krusevo, Kumanovo, Negotino, Ohrid, Prilep, Probistip, Radovis, Resen, Skopje (Szkopje), Stip, Struga, Strumica, Sveti Nikole, Tetovo, Valandovo, Veles, Vinica
Fontosabb települések: Bitola 84.400 fő, Kumanovo 80.300 fő, Tetovo 61.300 fő, Prilep 57.400 fő, Ohrid 47.700 fő, Veles 45.600 fő
Városi lakosság aránya: 59%
Pénznem: Dénár (1 dénár = 100 deni), Euro (1 euro = 100 cent)
Nyelvek: macedón, albán (mindkettő hivatalos), török, szerb
Népcsoportok: macedón 55%, albán 35%, török 4%, cigány 3%, szerb 1%, bosnyák 1%, egyéb 1%
Vallások: ortodox 57%, szunnita muzulmán 40%, egyéb 3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év, nők 77 év
Népességnövekedés: 0,4%
Csecsemőhalandóság: 12,14%
Írástudatlanság: n/a
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Korab, 2.764 m
Legfőbb folyók: Vardar, Fekete-Drim
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 5.100 USD
Munkanélküliség: 37%
Munkaerő: 1,1 millió fő
Infláció: 1,1%
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 11%, ipar 31%, szolgáltatások 58%
Exporttermékek: dohány, kézműves termékek, vas és acél
Importtermékek: gépek és berendezések, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszeripari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Szerbia és Montenegró, Görögország, Németország, Olaszország, Bulgária, USA, Szlovénia, Horvátország
Közutak hossza: 8.684 km
Vasútvonalak hossza: 699 km
Repülőterek száma: 10
Abban az esetben ha hasznosnak találta a Macedóniáról szóló bejegyzésünket kérjük, a cikket ossza meg másokkal is. Köszönjük!