Tabán és Gellérthegy

A Tabán és a Gellérthegy

A folyópart és a Várhegy déli részét Tabánnak hívják. A Várhegy lábának északi részénél a díszes balusztrádos sétányon az 1980-as évektől a korábbi Kastély Bazár szobrai eléggé elhanyagolt állapotba kerültek, de a közelmúltban az egész építményt többször is felújították/átadták. Szemben az Ybl Miklós téren a díszes Várkertet (díszlépcsős teraszokat) Ybl tervezet.

Várkert

A Tabán prominens épületei között figyelmet érdemel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Apród utca 1-3 alatt, és a tabáni plébániatemplom a Szarvas téren. A Tabán déli részén két törökök által épített fürdő üzemel, amelynek részei a 16. századból származnak, a sárga Rác Fürdő a parkban, és a Rudas Fürdő délre az Erzsébet híd mellett található. A meggyilkolt Erzsébet királynő szobra a hídnál díszeleg.

Sziklatemplom

Sziklatemplom A Gellért hegyben lévő Sziklatemplom a Gellért Hotel fürdőjének bejáratától északra található. A pálos rendiek alapították 1924-ben, és 1926-ban szentelték fel Pünkösdvasárnapján. 1951-ben a titkos rendőrség a rend tagjait letartóztatta, a templom bejáratát pedig befalazták. 1989-ben került ismét megnyitásra a kápolna. A kápolna mögött található a neogótikus tornyairól híres kolostor épülete.

Az Erzsébet-híd nyugati oldalától sétáljunk fel a Gellérthegyre, és megérkezünk Szent Gellért emlékművéhez. Innen zúdították a mélybe a kereszténységet elutasító pogányok Gellért püspököt 1046-ban.

A csendes, fákkal borított hegyre felkúszik a város zaja. A meredeken emelkedő ösvények és lépcsők megtétele után megérkezve a Citadella parkolójához, ahol rendszerint turistabuszok sorakoznak, kifújhatjuk magunkat. Érdemes elsétálni a Citadella bástyájához, mert az elénk táruló látvány mindenért kárpótol. Egy tiszta, derűs napon végig követhetjük a Duna szinte teljes budapesti szakaszát.

Citadella

A jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc után, az abszolutizmus idején építtette 1854-ben a bécsi udvar katonai célokra, a főváros népének megfélemlítésére. Védelmi célokat valójában nem szolgált, szerepét napjainkban az idegforgalom szervei vették át. A Citadella déli csúcsán magasodó, a főváros csaknem minden pontjáról jól látható 14 m magas Felszabadulási Emlékművet, eredetileg Horthy Miklós megbízásából készítette Kisfaludi Stróbl Zsigmond. A második világháború után átalakított emlékmű a Budapest felszabadításakor elesett szovjet katonáknak állít emléket.

Gellért fürdő A nagy öreg szálló, a Gellért 1918-ban nyitotta kapuit. A világhíres Art Nouveau épület számos hírességnek adott szállást az évek folyamán. A Gellért termál nagymedencéje Budapest egyik csodájának számít, az oroszlán vízköpővel és majolika csempéivel. A fürdőbe a szálló jobb oldalánál juthatunk be a Kelenhegyi útról. Szabadtéri termál- és úszómedencéket is találunk a Gellért fürdő területén.

Gellért fürdő

A hegytetőről kellemes sétával érkezünk meg a Gellert Szállóhoz, a budapesti szállodák egyik legöregebbikéhez, amely egy csodálatos fürdővel várja vendégeit. Miközben leereszkedünk a Gellérthegyről, a velünk tartó gyerekek kipróbálhatják a játszótér óriás csúszdáit, felejthetetlen élményben részesülve.

Víziváros

Az Budavári Sikló alsó állomásától északra tartó, egymást övező utcák a Várhegy és a Duna közötti szakasza a Víziváros. Egykoron a város szegény negyedeként tartották számon, amelyet halászok, kézművesek és mesteremberek laktak. A sikló állomása tehát a térre telepszik, amelyet a skót mérnökről Clark Adámról neveztek el. Clark tervei alapján készítették a Lánchidat és a mögötte lévő alagutat, amely keresztülfut a Várhegy alatt. A sikló melletti kis kertben felállított elliptikus szobor, amelynek első ránézésre nem sok érdeklődést tulajdonítunk, valójában a nulla kilométer kő. Innen mérik az ország különböző részei közötti távolságot. A Víziváros ütőere a Fő utca, amelyet hanyatló bérházak és kis boltok öveznek. Amint a Fő utca becsatlakozik a Corvin térbe, az ott található régi stílusú új házak adnak színt az addig meglehetősen szürke utca világának.

A Corvin tér déli oldalán a korábbi kapucinusok templomán a holló és a gyűrű Corvin Mátyás király jelképei. A tér is innen kapta a nevét. A tér szemközti oldalán a neoklasszikus homlokzatú Vigadó, hangversenyterem épülete, amely kétségtelenül látott már szebb napokat is. Napjainkban az épületet a Magyar Állami Népi Együttes lakja és rendszeres előadásokkal örvendezteti meg a nagyközönséget.

A Fő utca és a folyó közötti részen, a Szilágyi Dezső téren, az élénken csillogó cserepek alatt húzódik a késő 19. századi Kálvinista templom. A Fő utca ezután a Batthyány térre nyílik, ahol a HÉV (Helyi Érdekeltségű Vasút) budapesti végállomása található. A HÉV északi irányba, a Duna-kanyar felé Szentendrére veszi az irányt a fővárosból. Balra a sárga színű, föld felszíne alatt 1 m-rel elhelyezkedő épületet 1770-ben építették, fenséges udvarával egyetemben. A helység korábban egy fogadó volt, ahol a legenda szerint Casanova is vendégeskedett, napjainkban a Casanova Bár foglalja el a helységet. A teret uralja a Szt. Anna-templom, amelyet egy 60 éves, földrengéssel megszakított építkezés végén, 1805-ben szenteltek fel. Mindkét (iker) tornya rézből készült. Ez belső kivitelezésében talán Budapest legszebb barokk temploma. Néhány sarokkal lentebb a Nagy Imre téren a hatalmas épület a Katonai Ügyészség, ahol Nagy Imrét és társait tartották fogva és küldték halálba 1958-ban. Egy dísztábla őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak emlékét. A Fő utca 84. szám jellegzetes épülete a Király Gyógyfürdő.

Király Gyógyfürdő

Négy kis rézkupola alatt húzódik a nyolcszögletű medence. A törökök építették a helyőrségük számára 1580 körül.

Gül Baba Meredek macskaköves út vezet fel a Margit-híd budai lábától Gül Baba sírjához. A XVI. századi muzulmán név jelentése a „Rózsák Atyja”. Gül Baba részt vett 1541-ben Buda elfoglalásában, majd megalapította a bektashi rendet Budán és rózsákat ültetett a Rózsadombra. Koporsóját a kis nyolcszögletű épületben helyezték el, amelyet a közelmúltban a török kormány segítségével restauráltak.

Átkelve a Ganz utcán megérkezünk a sárgás, barokk Szent Flórián-kápolnához. A templomot Christ Antal budai pékmester építtette fel saját költségén 1750-1753 között Szent Flórián tiszteletére, az akkori polgári kórház kápolnájaként. Az épületet 1937-ben 140 centiméterrel megemelték, és gondosan szigetelték védve az áradó Dunától. A kápolna 1920 óta van a görög katolikus egyház tulajdonában.

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc jeles alakjának, a lengyel Bem József hadvezérnek a szobra foglalja el a Bem teret. A szobor kormány ellenes tüntetések helyszíne volt, az 1956-os diákság itt gyülekezett a forradalom kezdetekor.

A Bem József utcától balra van az Öntöde Múzeum. A vasöntöde 1858-ban kezdte meg működését és 1964-ig termelt folyamatosan, majd műemlékké nyilvánították.