Budapesttől északkeletre, a szlovák határ mentén húzódó hegyes, erdős terület az észak-magyarországi régió. Itt helyezkedik el a dunakanyari Börzsönytől a Zemplénig terjeszkedő 260 km-es hegyvonulat (Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek hegyeivel). Magyarország legmagasabb pontjai a Mátrában lévő Kékestető (1014 m) és Galyatető (965 m). A vulkanikus eredetű Mátra Budapesttől 80 km-re, a fővárosi lakosok számára a legegyszerűbben megközelíthető hegység. A Kékestető téli sportolásra is alkalmas.
Az Aggteleki Nemzeti Park alatt lenyűgöző mészkő barlangrendszer húzódik, amely egyben határt is képez Magyarország és Szlovákia között. Az UNESCO a Világ-örökség részévé nyilvánította a területet 1985-ben. A barlangok egy része még mindig felfedezésre vár, a többit már az új kőkorszak idején használta a neolitkor embere. Összességében 700 (cseppkő) barlang kanyarog a föld mélyében, amelyből számos Szlovákia területére kúszik át.
A Bükkbe érdemes ősszel látogatni, mert ilyenkor a bükkfák sárguló levelei csodálatos színpompában játszanak. A terület meghatározó része a Nemzeti Park, amely a híres lipicai ménes otthona is. A gazdag madár és vadvilággal felvértezett terület festői tájat varázsol Eger és Miskolc köré. Magyarországnak ebben a szegletében kirándulni meglehetősen kellemes időtöltés, bár néha türelmesnek kell lennünk, mert az úton közlekedő mezőgazdasági gépek miatt lassú a haladás. Nem érdemes tehát száguldva közlekedni, csak szépen, nyugodtan, ahogy mindenki e vidéken teszi.
Ezeket nem érdemes kihagyni:
- ++ Eger: híres a váráról és barokk építészetéről nevezetes.
- ++ Hollókő: népművészetekben gazdag falu.
- ++ Szilvásvárad: a Lipicai ménes otthona.
- ++ Aggteleki Nemzeti Park: lélegzetelállító cseppkő barlangrendszer.
- + Tokaj: neves borvidék.
- + Bükk Nemzeti Park: túrázásra kiválóan alkalmas.
- + Gyöngyös: figyelemre méltó a Mátra Múzeum gyűjteménye.
Gödöllő
A Budapestről induló HÉV végállomására, Gödöllőre érve máris rátalálunk a Grassalkovich-kastélyra, amely egykoron a Habsburgok nyári rezidenciája volt. Fénykorában pompája vetekedett a dunántúli Esterházy-kastélyéval. Az épületet Mayerhoffer András tervezte az 1740-es években. A XIX. században Ferenc József császárnak és feleségének Erzsébetnek kedvenc kastélya volt. A világháborúk alatt állapota sajnos nagyon leromlott, és a restauráció csak az 1990-es években kezdődött el. A kastély elegáns szobái és épületei, amelyekben egykoron államügyeket intéztek, a látogatók rendelkezésére állnak.
Hollókő
Hollókőt látva olyan érzésünk támadhat, mintha egy képeslapot néznénk. A faluban két párhuzamos utcában sorakoznak a fehérre festett palóc házak és szuvenír boltok, amelyek évente több ezer látogatót fogadnak. Első pillantásra öregnek tűnő házak, – a központban 65 található belőlük – a XIII. századi vár alatt helyezkednek el, amelyet egy tűzvész után 1909-ben rekonstruáltak középkori stílusban.
Palócok Ha nyáron látogatunk Hollókőre látni fogunk helybeli asszonyokat hagyományos palóc népviseletbe öltözve. A palócok, mint népcsoport a mai Szlovákia területéről származnak, és többnyire a Cserhátban élnek, a szlovák határ irányában. A palócok hagyományaik mellett büszkén őrzik nyelvjárásukat is. A vidék központja Balassagyarmat, ahol a Palóc Múzeum mutatja be történetüket.
A településen bizonyára látni fogunk büszke helybelieket palóc népviseletbe öltözve. A Cserhát hegyein fekvő falu, Szécsénytől 17 km-re délkeletre, 1987-ben vált a Világörökség részévé.
Gyöngyös
A Mátra kapujának is nevezik a települést, amely Magyarország legnagyobb gótikus templomát, a Szent Benedek templomot mondhatja magáénak. A XIV. században épült, de 400 évvel később nagymértékben átépítették barokk stílusban. A városban található Mátra Múzeumban (Kossuth Lajos utca 40.) került kiállításra a vidék múltját bemutató tárlat, továbbá egy teljes mamut csontváz és Európa legnagyobb madártojás gyűjteménye.
Eger
Eger csodás barokk építészetéről, a várról és híres boráról, a Bikavérről vált híressé. A város legdicsőségesebb napja 1552-ben volt, amikor palóc házak és templom Dobó István várkapitány 2.000 katonájával sikeresen hárítottá el a fosztogató 40.000-es török horda, támadását. A vár védelmében jelentős szerepet kaptak az egri nők, akik forró levest öntöttek a betolakodók nyakába. A törökök azonban 1596-ban visszatértek, és 100 évre megszállták a várost. A településen található 40 m-es minaret a török korra emlékeztet. A várban a XII. századi Szent János-kápolna maradványai ma is láthatók.
Az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma az Egri Katedrális, amelyet 1836-ban fejeztek be. Mindkét bazilikát Hild József építette neoklasszikus stílusban. Itt található az ország legnagyobb orgonája. A mellette lévő barokk épület az érseki palota immár 250 éve. A tér másik oldalán a XVIII. századi, egykori barokk líceum épülete áll, amely ma a tanárképző főiskola. Az első emeleten Egyházmegyei Könyvtár, a hatodikon egy 200 éves camera obcura található.
A Széchenyi István utca 3. szám alatti Cisztercita templom (1743) is figyelemre méltó. Az ikertornyos, barokk minorita templom (1773) a Dobó István téren található. A Kossuth Lajos utcában 1775-óta áll a Ferences templom. A városháza lenyűgöző kovácsoltvas díszítése Fazola Henrik alkotása.
Eger a Mátra és a Bükk hegyei között fekszik, kissé nyugati irányba húzódva Miskolc irányába. A mészkő Bükk hegység is a magyarországi nemzeti parkok sorába tartozik. A festői Szalajka-völgy kedvelt kirándulóhely. Az Erdészeti Múzeum a faszénégetők és erdészek múltját mutatja be.
A lipicai ménes A fehér lipicai, amelyet a bécsi császári udvar számára tenyésztettek ki, a szlovéniai Lipicáról kapta a nevét. Észak-Magyarországon, Szilvásváradon is van egy hasonló ménes. Az arab, spanyol és berber felmenőkkel rendelkező szilvásváradi ménes 250 lovat jelent, amely igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű. Hosszú hát, rövid és vastag nyak, illetve kisebb termet jellemzi.
Egertől 27 km-re északra Szilvásváradon, az egykori Pallavicini-kastély a Lipicai ménes otthona. Mezőkövesd Egertől 18 km-re délkeletre, a finom matyó hímzéses kézimunkáiról vált híressé, amelyekből lenyűgöző kiállítást állított össze a Matyó Múzeum.
Miskolc
Miskolc Magyarország harmadik legnagyobb városa Budapest és Debrecen után, azonban a városban lévő számos ipari létesítmény elriaszthatja a látogatókat. Az ortodox templomban lévő 16 m hosszú ikonosztáz Jézus életét mutatja be 88 jelenetben. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy Miskolcra látogassunk, és akkor még nem említettük a Fekete Madonna ikonját, amelyet Nagy Katalin ajándékozott a templomnak. Az Ortodox Egyházi Múzeum Magyarország leggazdagabb ortodox gyűjteményét tartalmazza.
Lillafüred Miskolctól 8 km-re nyugatra fekszik, keskeny sínpályás vasúttal közelíthető meg. A békés környezetben, a Hámor-tó mellett magasodik a hatalmas Palota Hotel, amelyet 1927-ben építettek.
A környéken lévő három mészkőbarlang: az Anna barlang, a Szent István sztalakit barlang és a Szeleta barlang a miskolci út fölött. A Baradla-Domica barlangrendszerben képződött Európa legnagyobb sztalakit rendszere, az Aggteleki Nemzeti Park területén, amelyet szintén a Világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 m-t is megközelíti, több olyan terme van, amelyek 200 m-nél hosszabbak!
Tokaj
Tokaj a központja a Tokaj-Hegyalja bortermelő vidéknek, amely a zempléni hegyek szélén, a Bodrog folyó mentén helyezkedik el. A Tokajban lévő számos pince közül a Rákóczi Pince, (Kossuth tér 15.) lehet a legnevesebb. A Bethlen Gábor utca 7. szám alatti Tokaj Múzeum meséli el a régió történetét és borkultúráját.
A borok királya „A királyok bora és a borok királyának” nevezte XIV. Lajos a tokaji borokat, de Voltaire, Goethe, Beethoven és Schubert is méltatta a kiváló nedűt. Az arany színű bor minőségét a vulkanikus talajnak köszönheti, amely lehetővé teszi a késői szüretet, így a szőlőszemek édesebbek. Ezt a szőlőt hívják Aszúnak. A borok osztályozásánál a puttonynak is jelentős szerepe van, amely azt jelenti, hogy mennyi kosár Aszút adnak a hagyományos szőlőhöz, hogy édesebb legyen.
A „Hegyalja kapuja” Szerencs, Tokajtól 20 km-re nyugatra található. Egy XVI. századi reneszánsz kastélyba költözött a Zemplén Múzeum, amely a világ harmadik legnagyobb képeslap gyűjteményét (825 000 db) tartalmazza. Az édességet kedvelők számára a Cukormúzeum különös élményt nyújthat, ahol több, mint 50 országból találunk édességeket.
A szlovák határ irányába, a közelben található Sárospatak. A reneszánsz várkastély a Rákóczi családé volt 1711-ig, amikor is II. Rákóczi Ferencet a Habsburgok Törökországba száműzték. A város híres református kollégiumát 1531-ben alapították, amelynek könyvtárában 75.000 kötet található.
Hasznos információk
Mikor utazzunk? Észak-Magyarország városait és falvait érdemes nyáron látogatni. A régió hegyei kiválóan alkalmasak túrázásra tavasztól őszig, amikor a sárguló falevelek borítják a tájat és lenyűgöző látványt nyújtanak.
Megérkezés: Fél tucat vonat közlekedik naponta Budapestről Egerbe. Miskolc nemzetközi vonatokat is fogad, Lengyelországból és Szlovákiából.
Tömegközlekedés: Busz közlekedés Észak-Magyarországon megfelelő, rendszeres járatok indulnak Egerből és Miskolcról. A vonatközlekedés is sok települést kiszolgál, beleértve Tokajt is.