Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az ország területének közel felét mondhatja magáénak. A Duna Magyarországot két részre osztja, hogy azután a keleti tájegységet a délre kanyargó Tisza tovább szeletelje.
Az tény, hogy e vidék teljesen sík, de ez közel sem jelenti azt, hogy unalmas is lenne. Két városa Debrecen és Szeged folyamatosan küzd az „Alföld királya” címért. A két nagy város mellett számos érdekes település (Kecskemét, Szolnok), végtelen kis falu és szétszórt tanya található az Alföldön.
A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar csikósok, huszárok vagy honfoglaláskori hagyományőrzők műsorát. A legtöbb ember számára jól ismertek a puszta romantikus képei: a mostoha, zord téli időjárás elemeivel küzdő juhászbojtár, vagy a zöld nyári pusztán lóháton a ménes után száguldó csikós.
Természetesen van még egy másik kép is, amelyről messze földön híres az Alföld, ez nem más, mint a nyári melegben megfigyelhető különös jelenség, a délibáb. A távolban, a látóhatár felett lebegő tanya képe érdekes természeti jelenség. A legelésző nyájak és zsúpfedeles csárdák látványa visszarepít bennünket a múltba, úgy tűnik, hogy semmi nem változott az Alföldön, megmaradt minden olyannak, amilyen volt.
Nem érdemes kihagyni:
- ++ Kalocsa: Magyarország paprika fővárosa ** Hortobágy: a Máta ménes otthona.
- ++ Kecskemét: színes Art Nouveau épületek.
- ++ Jászberény: a Jász Múzeumban őrzik Lehel kürtjét.
- + Debrecen: a pusztai életmódot a Déri Múzeumban követhetjük nyomon.
- + Szeged: csodálatos zsinagóga és Fogadalmi templom otthona.
Kelet-Alföld
Debrecen
Magyarország második legnagyobb városa, oktatási központ a középkor óta, és az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc alatt a kormány székhelye. A XVI. században „Református Róma”-ként emlegették nem véletlenül. A sárgás, neoklasszikus Református Nagytemplom uralja a Kossuth teret a központban, amely egyben a város jelképe.
A Pollack Mihály tervezte Nagytemplom 3.000 lélek befogadására alkalmas. Kossuth Lajos karosszéke, amelyből az 1849. április 14-i Függetlenségi nyilatkozatot felolvasta ma is látható a templomban, amely Magyarország legnagyobb harangját és egy csodálatos orgonát őriz falai között.
Hajdúság A régió a Hajdúkról kapta a nevét, akik az 1600-as évek környékén telepedtek le a vidéken. Szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak, majd zsoldosként szolgáltak Bocskai István (1605) seregében a Habsburgok ellen. Bocskai erdélyi fejedelemként földdel jutalmazta meg bátor katonáit, innen származik tehát a Hajdú elnevezés. A Hajdúsági Múzeumban követhető nyomon életük.
A templom mögött, a Kálvin téren a Református Kollégium található, amelyet a XVI. században alapítottak, mint hittudományi iskolát. A jelenlegi megnagyobbított épület 1816 óta áll a téren. Az épületben többek között egy 600.000 kötetes könyvtár és azon imaterem is megtalálható, ahol 1849-ben a képviselőház üléseit tartotta. A város legjobb múzeuma a Déri Múzeum, amely a pusztai élet mindennapjait tárja a látogató elé. Egy külön galéria foglalkozik a híres magyar festő, Munkácsy Mihály (1844-1900) munkáival (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo).
A reformátusok A reformáció a XVI. század közepén terjedt el Magyarországon. A genfi Kálvin János (1509-1564) tanai Debrecen környékén találtak táptalajra, miután az itt élő lakosság megállapodást kötött a törökkel. A katolikus Habsburgok 1674-ben 41 „kálvinista”‘ lelkészt adtak el gályarabnak. Emlékükre 1895-ben szobrot emeltek, amelyet II. János Pál pápa is megkoszorúzott 1991-ben.
A központban, a Piac utcában lévő neoklasszikus Városházát is érdemes szemügyre venni. A Révész téren lévő Református Kistemplom hagyma kupoláját a vihar elsodorta 1909-ben. A kora XX. századi zsinagóga a Kápolnási utcában látható. A barokk, korábban piarista Szent Anna templom pedig a Szent Anna utcában áll. A Böszörményi úton lévő malom, a központtól északnyugatra, talán Közép-Európa legnagyobb szélmalma.
Tiszafüred A Tisza folyón számos gátat és duzzasztót építettek, így jött létre a Debrecentől nyugatra 70 km-re található Tisza-tó, a környék üdülőhelye. Tiszafüred, csendes városka volt az 1980-as évekig, napjainkban azonban nyaralóközponttá fejlődött. Strand, termálfürdő, csónakázásra és horgászatra alkalmas helyek várják a pihenni vágyókat. A Kiss Pál Múzeum, egy XIX. századi udvarházban, az első magyarországi falumúzeum.
Ha nyáron látogatunk Debrecenbe, elcsíphetjük a négy napos Virágkarnevált, amelynek fénypontját az augusztus 20-i tűzijáték jelenti. Márciusban a Tavaszi fesztiválon magyar és külföldi előadók zenével, dráma és jazz műsorokkal szórakoztatják a közönséget.
Hortobágy
A Hortobágyi Nemzeti Park 700 km2-ét 1973-tól számít Európa egyik legnagyobb tájvédelmi területének. A Debrecentől északnyugatra fekvő parkot tartják a valódi puszta központjának. Megtalálhatjuk itt a hosszú szarvú szürke marhát, a szarvasmarhát és a racka juhot, különös dugóhúzóhoz hasonlító szarvval. A madárvilág is rendkívül gazdag: sasok, darvak, gémek és gólyák lakhelye a park. A puszta jelképe a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd, amelyet 1833-ban építettek. Mellette található a zsúpfedeles Hortobágyi Csárda. A Juhász Múzeum a Petőfi téren a pusztai ember mindennapjait, szokásait, öltözködését, kultúráját mutatja be.
A Hortobágyi Galéria, a régi városháza épületében, a pusztáról készült festmények kiállítóhelye. A hídon túl, néhány kilométerre északra, Máta községben találjuk a híres ménes birtokot, ahol lovagolni tanulhatunk, kocsit hajthatunk vagy lovasbemutatókat tekinthetünk meg.
Dél-Alföld
Kecskemét
Eredendően kereskedőváros, a Bécs – Buda – Belgrád országút állomása. Kecskemét gyűjtőváros, befogadta és megvédte a török időben a környék lakosságát, majd az emberek innen hódították meg a pusztákat, népesítették be a falvakat, telepítettek és nemesítettek szőlőket.
A Dél-Alföld csücskében meghúzódó városban lenyűgöző barokk, Art Nouveau és kortárs épületek sorakoznak, főleg a lomboktól zölden virító központban. Brahms szerint „Kecskemét a világ legszebb városa” volt. Annak ellenére, hogy a 150 éves török uralom nagy pusztítást okozott az Alföldön, Kecskemét közvetlenül a szultán irányítása alatt állt, így válhatott a kultúra és művészetek központjává. A település határában szőlősök és sárgabarack ligetek sorakoznak, amelyek kertvárosi hangulatot kölcsönöznek Kecskemétnek.
A XIX. században elkezdett szőlősítésnek köszönhetően Magyarország bortermelésének harmadát ez a vidék adja. A barackból készül a vidék híres itala, a barackpálinka. Kecskemét központja két hatalmas térből tevődik össze, a Szabadság és a Kossuth térből, amelyeket egy belvárosi zöldövezetbe futnak össze.
Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, aki Kecskeméten élt és dolgozott, a forradalmi és ösztönző tanítási módszeréről – Kodály módszer – is ismert, amelyet napjainkban Magyarországon és világszerte is előszeretettel használnak. Bartók Bélához hasonlóan a magyar népzene elemeit ötvözte műveiben. A Kecskeméti Kodály Intézet magyar és külföldi diákjai napjainkban is a Kodály módszert alkalmazva tanulnak.
A Szabadság tér északi részén áll a híres Cifrapalota, kivételes Art Nouveau alkotás, amelyet majolika csempe díszít 1902-től. A Kecskemét Galéria található a földszinten, az emeleten pedig a szépen díszített egykori kaszinó.
A térrel szemben lévő Rákóczi utcában található a fehér, mór és román stílusú zsinagóga, amely 1871-ben nyitotta meg kapuit. Napjainkban a Tudomány és Technika Háza kiállítás látogatható az épületben. A tér másik oldalán, szemben a Cifrapalotával erdélyi gótikus stílusban épült (1912) az Újkollégium Múzeum, amelyben eklektikus kiállítás és gyűjtemény látható.
A Kossuth tér keleti oldalán lévő református templom a XVII. századból származik, a délebbre fekvő ferences templom pedig a XIII. századból. Mögötte a Kodály Intézet foglalja el a barokk ferences kolostort. A tér déli oldalán a Lechner Ödön által tervezett nagy rózsaszín Városháza (1893) épülete díszeleg, közelében pedig egy barokk katolikus templom (1806) áll.
Különféle múzeumok is fellelhetők a városban, mint pl. a Magyar Fotográfiai Múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca) több, mint 300.000 fényképpel, Magyar Naiv Művészek Múzeuma (Gáspár András utca), Játékmúzeum, Népi Iparművészeti Múzeum (Serfőző utca) és Hangszertörténeti Múzeum (Zimay utca).
Kecskeméttől délre 11 000 hektáron terül el Bugacpuszta, része a Kiskunsági Nemzeti Parknak (35.000 ha), amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Bugacon különféle lovas bemutatókat láthatunk. Európában csak ebben a térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja. A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat cigányszekérrel.
Öngyilkosok városa Az európai öngyilkossági statisztikák élén Magyarország áll, és sajnos világviszonylatban is az elsők között szerepel. 100.000 főre 40 eset jut. Kecskeméttől délre, 50 km-re fekszik Csongrád, ahol is a legmagasabb az öngyilkosságok száma országos viszonylatban. A pszichológusok próbálnak magyarázatot találni e szomorú tényre.
Ha elmulasztottunk paprikát vagy hímzett magyaros népviseletet vásárolni Tihanyban, a Balatonnál, akkor most itt a remek alkalom, hogy pótoljuk a hiányosságokat. Kalocsa, (Budapesttől délre 120 km-re) a paprika fővárosa, ahol fürtökbe kötve kínálják a „piros aranyat”. A Paprika Múzeum és a Viski Károly Múzeum népviselet kollekciójukkal váltak híressé.
Szeged
Kalocsához hasonlóan, a Tisza mellett fekvő Szeged is jelentős paprikatermelő vidék. Szeged Debrecennel verseng az Alföld legfontosabb városa címéért, lakossága 185.000 fő. Nevét a „sziget”-ből származtatják. Az éves napütéses órák száma eléri a 2.100 órát, ezzel méltán nyerte el a „napfény városa” címet.
Nem sok emlék maradt ránk a korai időkből, de a XIII. századtól jelentős szerepet játszik a kereskedelemben. Kecskeméthez hasonlóan védelmet élvezett a hódoltság idején. 1879 márciusában egyetlen éjszaka alatt 300 épület lett az áradó Tisza martaléka.
A várost 1880 és 1883 között építették újjá, számos európai főváros járult hozzá a helyreállítási munkákhoz. A nagykörút egyes szakaszai – London, Berlin, Párizs, Brüsszel, – a támogató fővárosok nevét viseli. A szegedi ifjúság 1956-ban, Budapestet megelőzve szervezett gyűléseket, sürgetve a forradalom ügyét.
Szegeden két jelentős tér található. A Dóm teret a város elegáns épületei szegélyezik. A fás és parkos Széchenyi teret a neobarokk Városháza, a Sóhajok hídja, szökőkút és szobrok díszítenek. A Tisza mellett húzódik a neoklasszikus Móra Ferenc Múzeum, amelyben a VII. századi avar kultúra tárgyi emlékeit láthatjuk, a Roosevelt téren. A korábbi vár helyén ma már csak romok állnak, mellette a Vármúzeum található.
A Dóm teret a magyar történelem nagy alakjainak szobrai fogják körbe. A neoromán stílusú tégla Fogadalmi templom, a Dóm (1930) uralja a teret. A templomban, amelyet a nagy árvíz emlékére emeltek, egy 10.000 sípos orgona hallható. A mellette lévő nyolcszögletű Demeter torony a XIII. századból származik. A tér északkeleti részében található a rokokó szerb ortodox templom.
A szegedi zsidónegyed a Jósika utcában található, amelynek központjában a mór és Art Nouveau Új zsinagóga (1903) található. Az épület Európa egyik legszebb zsidó imaháza. A fehér, kék és aranyozott díszítést egy üvegkupola fedi le.
Gyula
A román határ mellett fekszik Gyula, a fürdőváros, parkos, kertes, 15. századi gót stílusú várral, amely az egyetlen épségben maradt tégla építésű vár a térségben. A vár előtti téren nyáron színházi előadásokat tartanak. A Várfürdőben több, mint 20 termál vizű fedett és szabadtéri medence, valamint élményfürdő található.
A Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán látta meg a napvilágot. Szülőháza, az Apor Vilmos tér 7. szám alatt múzeumként működik, a kiállított tárgyak között harmónium, kották, családi képek láthatók. A Ladik Ház (Jókai Mór utca 4.) egy csodálatosan berendezett 19. századi polgári ház.
Szarvas
Gyula és Kecskemét között többé-kevésbé félúton helyezkedik el. A 82 hektáros arborétum Magyarország leghíresebb ilyen típusú intézménye, egyes részeit a bécsi Schönbrunni Kastély kertjének mintájára alakították ki. Több, mint 1500 fajta különböző fa és bokor él az arborétumban.
Az Alföld középső része
Szolnok
A Tisza és a Zagyva torkolatában fekszik Szolnok, amely 80.000 ember otthona. Az Alföld középső részének legfontosabb városa, amely mindig kellemes pihenőhelyként szolgál az ország keleti felébe igyekvő látogatók számára. A Tisza folyón átívelő hídja miatt stratégiai szerepet töltött be a történelem során. A XIII. századi mongol inváziótól a II. világháborúig számos alkalommal került veszélyeztetett helyzetbe.
A szolnoki várat 1506-ban alapították, de két századdal később a Habsburgok elpusztították. Mára csak egy faldarab maradt belőle a Gutenberg téren, a Zagyva másik oldalán. A Damjanich Múzeum őrzi a vidék tárgyi emlékeit a Kossuth tér 4. szám alatt. A múzeum az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik tábornokának, Damjanich Jánosnak a nevét viseli, aki 1849-ben Szolnoknál csatát nyert.
Budapesttől 50 km-re néhány város és falu neve a „Jász” előtagot viseli. A jászok a XIII. században érkeztek a Kaszpi-tenger vidékéről. A Jászság központja Jászberény, ahol a Jász Múzeumban került kiállításra Lehel kürtje, egy gyönyörű bizánci elefántcsontból készült kürt, mellyel 955-ben a magyar vezér Lehel megölte I. Ottó császárt.
Hasznos információk
Mikor utazzunk? A tél általában hideg és szeles. A hosszú nyári napok kiválóan alkalmasak az utazásra, de a kora tavasz és ősz is kellemes időtöltést biztosít.
Megérkezés: Intercity vonatok indulnak Budapestről Debrecenbe, Békéscsabára, Kecskemétre, Szolnokra, Szegedre, míg Kalocsára inkább a busszal történő közlekedést javasoljuk.
Tömegközlekedés: Fő közlekedési központok: Debrecen és Szeged, amelyek a szomszédos országokból is elérhetők vonattal és busszal is.