Katolikus misszionáriusokat hívott az országba és fiát Vajkot, aki később felvette az István nevet, megkereszteltette.
Istvánt, Magyarország első királyát 1000 Karácsony napján koronázták meg. II. Szilveszter pápa Rómából küldött koronát a leendő királynak.
István király irányítása alatt az új keresztény állam szorosabbá fűzi kapcsolatait a nyugati világgal. A 11. és 12. századra a mai ország területének háromszorosát tartják befolyásuk alatt. Az 1241—1242-es mongol invázió nagy pusztítást végez, számos területen a lakosság 60%-a elesett. A magyar történelem első öt századának legnagyobb vesztesége, az ország térdre kényszerült. IV. Béla, a második honalapító nagy áldozatok árán újjáépíti, és némileg stabilizálja az ország állapotát. Kastély építések kezdődnek, megalapítják Budát Pesttel szemben, a Duna jobb partján.
A trónörökös nélküli III. András halálával véget ér az Árpád-ház 400 éves uralma. A következő két évszázad döntő részén idegen királyok ültek a magyar trónon. Hunyadi János az ország kormányzója 1445-1456 között, célja, hogy a törököt kizavarja Európából. Fiának, Mátyásnak a királysága idején (1458-1490) számottevően fejlődik az ország. Sikerült nyugati támogatást szerezni a Török Birodalom elleni harchoz.
Corvin Mátyás (1458-1490) királysága idején virágzott a kultúra és a művelődés az országban. Megadóztatta a nemességet, a befolyó összegből Fekete Sereget állított 30.000 katonával, amely közép-európai vezető szerepet biztosított számára. A törökkel megkísérelt békét kötni, miközben seregét folyton erősítette. Második felesége, Beatrix olasz mesterekkel erősítette meg a visegrádi – amely a korabeli Európa egyik legpompásabb királyi székhelye volt – és a budai királyi palotát.