Bárhogyan is tervezzük eltölteni szabadidőnket Budapesten, érdemes egy-két szabad órát szánni Duna parti csavargásra is. Sajnos napjainkra már nem kék a folyó vize, de a Gellért-hegy, a Királyi Palota, a Széchenyi lánchíd és a Várnegyed látványa lenyűgöző lehet. A 2-es villamossal, a Pesti szakaszon részben hasonló utat tehetünk meg, de gyalogos séta és nézelődés közben nagyobb élményben lehet részünk.
Gresham Palota
A Duna-korzó a forgalmas Széchenyi István térnél kezdődik, ahol a Lánchídról lejövő forgalom eléri a Pesti oldalt. A térrel szemben az art noveau Gresham Palota, amelyet jelentős felújítást követően Four Seasons szállodaként használnak. Az épület pompás homlokzatát 1904-ben húzták fel, amely akkoriban biztosító intézményeknek adott otthont. Az újonnan megnyíló szálló méltó társa lesz a Duna parton álló, 80-as években készült Sofitel Budapest és InterContinental luxus hoteleknek. A folyó parton, a korzó mentén étteremmé alakított hajók horgonyoznak, ahol kellemes órákat tölthetünk meleg nyári napokon.
A zölden viruló Vigadó tér szökőkútja mellett található a Pesti Vigadó koncertterem épülete. A Vigadót, Budapest talán legelőkelőbb kulturális intézményét, 1865-ben fejezték be, Feszi Frigyes tervei alapján. A második világháborúban megsérült romantikus épületet 1980-ban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. Akusztikájában sokat javult a 640 fő befogadására alkalmas nagyterem. A közelben a kevésbé látványos, ablakok nélküli fal az 1969-ben épült Marriott Hotel része.
Vigadó tér
Távolabb a Duna mentén a fehéren tündöklő Erzsébet híd köti össze Pestet Budával. A fákkal övezett Ortodox templom a Petőfi Sándor téren az 1870-es évekből származik. A korzó mellett a kertben felállított Petőfi szobor gyülekező helyként szolgált a történelem során.
Az Erzsébet-híd feljárója mögött magasodó iker tornyok a Belvárosi Plébániatemplom, Pest legrégibb – a 12. századtól egyházi épület által elfoglalt – templomának részei. A közeli Március 15-e téren a rómaiak által épített budai Aquincum pesti helyőrségének feltárt romjai láthatók. A tér nevét az 1848-as Forradalom és Szabadságharc kezdetének időpontjáról kapta.
Duna-korzó
Az Erzsébet hídon túl a Duna-korzó összeforr a Belgrád rakparttal, amely a második világháború idején a Vörös Hadsereg és a németek ütközetének színtere volt.
A hatalmas és nyílegyenes Andrássy út – amelyet egykoron Sztálin sugárútnak hívtak – a Deák tértől észak-keleti irányba halad. A Posta Múzeumtól öt percnyi sétára a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaház található, amely 1884-ben épült. Kívülről szép, a belülről pedig még szebb látványt nyújt Ybl Miklós épülete. Az Operaház aranyozott és márvánnyal kirakott, freskókkal, valamint számos 19. századi híres magyar festő képével van díszítve, amely 1.300 ülőhellyel várja a hangversenykedvelőket. A főbejáratot olyan zeneszerzők szobrai őrzik, mint a Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. A kitűnő akusztikájú nézőtér felett a magyar díszítőfestészet egyik legszebb alkotását, Lotz Károly Olümposzt ábrázoló freskóját látjuk.
Magyar Állami Operaház
Az Operaház előadásain a zeneirodalom leghíresebb műveit hallhatjuk, kitűnő magyar művészek előadásában.
Ugyanebből a korszakból származik a Magyar Táncakadémia, amely pontosan szemben helyezkedik el az operával és az Art Nouveau magyarországi vezéralakjának, Lechner Ödönnek a műve. Az operával szemközti épület egyensúlyozza az Operaház dominanciáját az Andrássy úton.
Az Andrássy út 29. szám alatt található a Művész Kávéház, Budapest egyik legismertebb kávéháza. Kapuit 1898-ban nyitotta, kínálatában azóta megtalálható a kávé, sütemény és almás táska, mindezek természetesen hagyományos, finom ízekkel.
Távolabb, a keresztező Nagymező utcán túl Budapest „színház földjére” érkezünk. A jobboldalon található a Budapest Kamaraszínház és a Radnóti Miklós Színház, balra a Fővárosi Operett Színház és a Thália Színház. A tükrökkel kirakott mennyezet oltalmában díszkövekről olvashatjuk le Thália történetét az 1913-as nyitásától, amikor még „Jardin d’Hiver” (Télikert) volt a neve.
Színházaival, éjszakai bárjaival, klubjaival és kaszinóival az utcát nem véletlenül emlegetik „Magyarország Broadway”-jaként, de ne várjunk túl sokat e névtől, a hasonlóság minimális.
A Párizsi Nagyáruház épülete, az Andrássy út 39. szám alatt áll, ma is áruház működik ott, amely 1911-ben nyitotta meg kapuit. A Jókai és Liszt Ferenc tereket elhagyva az Oktogon következik, egy forgalmas csomópont a Nagykörúton. Az Oktogon után az Andrássy út még kb. 1,5 km-en át folytatódik, míg elér a Hősök terére. Az út bal oldalán, a 60. szám alatt az egykori kommunista rendszer titkos rendőrségének rettegett háza áll. Az épületben a Terror Háza Múzeum kiállítása tárja elénk az elmúlt évtizedek szomorú valóságát.
Terror Háza Múzeum
A Vörösmarty utca sarkán a Liszt Ferenc Emlékmúzeum található, korábban itt volt Liszt lakása is, továbbá az általa alapított Zeneakadémia. Liszt 1881-től élt itt, öt évvel későbbi haláláig. A legtöbb kiállított bútor eredeti; ritka zenei hangszerek között látható Liszt üvegzongorája és néma útizongorája. Az épület mellett van a Budapesti Bábszínház.
Az Andrássy úton haladva tovább egy másik jelentős magyar zeneszerző, Kodály Zoltán (1882-1967) életébe tehetünk bepillantást a Kodály Emlék múzeumban, a Kodály körönd 1. alatt. Az neoreneszánsz ház szobái, és a teret övező szürke házak úgy néznek ki, mint hajdanán, Kodály életében. A kiállítás képeket, kéziratokat és egyéb személyes tárgyakat mutat be.
A Ráth György Múzeum, a Városligeti fasor 12. szám alatt – jobbra fordulva a Bajza utcán -, és a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) a keleti országok művészeteinek jellegzetes darabjait mutatják be. A környék hatalmas villáiban többnyire nagykövetségek, vállalatok székhelyei és luxus apartmanok találhatók.
New York kávéház A budapesti New York kávéház művészek, írók, újságírók, festők, színészek, zenészek kedvenc helyének számít az 1894-es megnyitója óta. A kávéház fénykorát 1910-től az 1930-as évek elejéig élte, amikor is a törzsvendégek a kávéház címét adták meg postacímükként. A későbbi évek jelentősebb nevei közül említést érdemel Willy Brandt, Pele és Margaret királynő (Dánia). Annak ellenére, hogy pazar belső terét átépítették az elmúlt években, a kávéház megőrizte eredeti varázsát, ahol érdemes egy vacsorát eltölteni. A New York kávéház az Erzsébet körút 7-9. szám alatt található.
A Batthyány térről 20 perces utazás után (HÉV-vel) jutunk el Aquincumba. Itt látható mindaz, ami megmaradt a római városból, amely Alsó-Pannónia vidéki központja volt, közel a Római Birodalom dunai határához. A római város utcái, a fórum, a templomok, a nyilvános fürdők (ezek közül az egyik őrzi a birkózók mozaikját), a piac, az üzletek és a házak a még ma is látható alapjaiból azonosíthatók. A hadsereg bázisa 6.000 katonával Óbudán volt található, ahol a mai Flórián tér áll, de ma már csak szétszórt maradványok láthatók itt.
Aquincum Pannónia kereskedelmi életének központja lett, amely a 2-3. században élte fénykorát. Számos alkalommal kifosztották a 3-4. században, majd az 5. század elején a hunok kezére került.
Aquincum
A neoklasszikus stílusú múzeum 1894-ben épült és rengeteg műalkotást tartalmaz, beleértve egy, az adott korból származó felújított víziorgonát. A Szentendrei út túloldalán található az Amfiteátrum, a rómaiak kulturális és szórakoztató központja. Ez volt Aquincumban a koncertek, játékok és sportesemények színtere. 4.000 lelkes városlakó látogathatta azonos időben, továbbá ez volt a színhelye a gladiátor játékoknak és az állatküzdelmeknek is.
Az Amfiteátrum mellett gladiátor kaszárnyák álltak.
„Pest nem egy uralkodó kegyének köszönhette létrejöttét, mint Potsdam vagy Karlsruhe, hanem népe energiájának és saját, természetes adottságainak. Európa egyik leggazdagabb országának közepén áll ez a város, olyan folyó partján, amely fél Európát átszeli, … a város éghajlata elsőrangú, és minden irányban korlátlanul terjeszkedhet. Mindebből előre látni Pest-Buda ragyogó jövőjét.” (Lord John Paget, 1835.) A lord nemcsak nagyszerű írónak, de kiváló jósnak is bizonyult, hiszen a város a korábbi évszázadokhoz viszonyítva „rakétasebességgel”, mintegy ötven év alatt Európa egyik világvárosává vált. Amíg azonban mindez megvalósulhatott, sok víz folyt le a Dunán.
Nehéz a város születésnapját meghatározni. Vajon a mai Gellért- vagy Vár-hegyen több ezer évvel ezelőtt, fából, földből és kőből felépített, kelta várat (oppidum) tekintsük-e kezdetnek? Talán azok a kelta-eraviszk telepesek a város alapítói, akik felfedezték a mai Római-fürdó meleg vizét és a forrás mellett felépülő telepüknek már nevet is adtak? A pesti oldalon is a rómaiak hagyták az első településnyomokat, a barbár támadások ellen épített Contra Aquincum formájában (Március 15. tér).
A rómaiak – átvéve az Ak-Ink (Bő víz) nevet -, megépítették a tartományi székvárossá terebélyesedő Aquincumot a mai város III. kerületében. Ez már valóban város volt, utcákkal, terekkel, üzletekkel és fürdőkkel.
Lehet, hogy 1259-et kellene születési dátumnak tekinteni, amikor egy oklevél először említi egymás mellé helyezve a mai világváros magját képező három települést: „Budát (Vetus Buda), Új-Budát (Nova Buda) és Pestet (Castrum Pest). Ha a tragédiák utáni újjászületést is „születésnapként” jelölnénk, akkor Budapest szinte állandóan ünnepelhetne – megemlékezve Buda visszafoglalásáról (1686), a nagy pesti árvízről (1838), a város lövetéséről, bombázásáról (1849 és 1944-1945) vagy az 1880-as évek filoxérapusztításáról. Ez utóbbi egycsapásra megszüntette a budai szőlőművelést, terjeszkedési lehetőséget biztosítva a gyorsan növekvő városnak.
A nagyvárossá válás fontos állomása 1950. január 1., amikor 7 várost és 16 községet csatoltak a fővároshoz, és ezzel kerületeinek száma 10-ről 22-re duzzadt.
Budapest Timelapse videó
A mai világváros 525 km2 területet foglal el, amiből egyharmad-kétharmad arányban részesedik a hegyes-völgyes Buda és a „lapos” Pest. A ma 23 kerületre osztott fővárosban mintegy 1,77 millió ember él (2001), de a napi bejárókkal és a turistákkal együtt ez a szám jóval meghaladja a 2 milliót. Ide összpontosul az ipar fele, a külkereskedelem nagyobb része. Budapest a székhelye az összes országos főhivatalnak, innen indul minden vasúti fővonal és a nyolc országos főútból hét.
A margitszigeti vízesés és a tó környéke oázis a nagyváros szívében: elmaradhatatlan úticélja minden fővárosi kirándulásnak.
Legfontosabb látnivalók Budapesten
A Parlament és környéke – Kossuth és Rákóczi szobrával és a forradalmi áldozatok örök lángjával
Szent István-bazilika – a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjével, a Szent Jobbal
Az Andrássy út – a Világörökség része — egységes építészeti megjelenésével, nem utolsósorban az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaházzal
A Hősök tere – a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal
A Nemzeti Múzeum – a magyarság ezeréves történetét bemutató kiállításokkal
A Váci utca, a Vörösmarty tér és a Duna-korzó – ahonnan megcsodálhatjuk a budai vár elénk táruló panorámáját
A budai vár – a Világörökség része — a Nemzeti Galériával és a Mátyás-templommal
A Margitsziget – hatalmas park a főváros szívében, a szabadidő eltöltésének megannyi lehetőségével
A város története évszázadról évszázadra az ország története is. A honfoglalás után, 900 körül telepedett le a magyar fejedelmi törzs a mai Óbuda és Csepel-sziget területén. Az Árpád-házi királyok idején az uralkodó székhelye azonban Esztergom és Székesfehérvár volt. A tatárjárás (1241) után kezdett IV. Béla király várépítkezésbe a mai Vár-hegyen (1255). Ezután emelték a Nagyboldogaszszony-templomot, és épült fel a középkori polgárváros.
Zsigmond német-római császár és magyar király (1387-1437) Budát Európa jelentős városává tette. Hunyadi Mátyás (1458-1490), a tudomány- és művészetkedvelő uralkodó tovább gazdagította a várost. Halála után folyamatosan halványult a királyi udvar és vele együtt a város fénye, Buda török kézre kerülése (1541) pedig a 150 éves hódoltság kezdetét jelentette. Több sikertelen visszafoglalási kísérlet után végül 1686-ban felszabadult Buda és az ország. A XVII-XVIII. sz. fordulóján jelentős építkezések indultak Pesten és Budán, ez a kor hagyta ránk a barokk palotákat, templomokat, lakóházakat.
A XIX. sz. elején fellendült a gazdasági élet is. József nádor kezdeményezésére megalakult a Szépítő Bizottmány, amely a maga korában modern városrendezési elveket juttatott érvényre. A valóban korszerű város felépítését – legalábbis a pesti oldalon – a Duna is „segítette”. Az 1838. március 15-i árvíz romba döntött és megrongált mintegy ötezer épületet, melyek helyén új, modern város születhetett meg.
1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg alatti Duna-szakasz első állandó hídját, és ezzel, ha de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták Pestet és Budát. 1866-ban indult meg a Belvárosból Újpestre a lóvasút, majd 1874-ben megépült a fogaskerekű, a világ harmadik ilyen rendszerű hegyi vasútja. A Nyugati pályaudvartól a Király utcáig 1888-ban már villamos járt, és a kontinens első földalatti vasútja 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum (1920) következtében az ország összezsugorodott, Budapest azonban növekedett. Pezsgő kulturális, művészeti élete, valamint egyre híresebb gyógyfürdői révén méltó társává vált a többi európai fővárosnak.
Budapestet kiismerni aligha lehet! Ismerkedni vele, tanulmányozni, kóstolgatni, kincseiből szemelgetni, beszívni valóságos és szimbolikus „levegőjét” – mindez megvalósítható, csak idő kell hozzá, nem is kevés. Valójában nincsen használható tanácsunk, ami segítené a városnézésre készülődőt… Azaz mintegy 1,8 millió tanács van, hiszen minden pestinek van legalább egy kedvenc házsarka, vendéglője, gyepdarabkája vagy Duna-parti lépcsője.
A leghasználhatóbb jó tanács a látogató számára még mindig az, hogy „ugorjon fejest” ebbe a városba, fedezze fel önmagának! Van természetesen számos látnivaló, mely az „ezt nem lehet kihagyni” kategóriába tartozik. Hát ne is hagyják ki, de a „nagyok” mellett lássák meg a „kicsit is”.
Nézzenek be egy-egy udvarba, sétáljanak be egy-egy mellékutcába és egyenek egy adag sült oldalast kovászos uborkával valamelyik külvárosi piacon. Ha csak tehetik (és nem féltik a cipőjüket, meg a bokájukat), akkor ne a lábuk elé, hanem mindig felfelé nézzenek! Hihetetlen a kincsestár az ember szemmagassága felett az épületek homlokzatán, oromzatán és tetején.
Budapest nemcsak vendégszerető, de vendégbarát város is. Mindössze három menetjegyet kell váltani és felülni a 19-es budai, a 2-es, majd a 6-os pesti villamosjáratokra (lehetőleg valamelyik végállomáson, hogy ülőhely is legyen!). Mire valaki végigutazza ezeket a vonalakat, majdnem mindent látott, ami fontos Budapesten. Az a „kevés” pedig, ami kimaradt, már belefér – a hátralévő 364 napba.
Néhány sarokra a Deák tértől találjuk a lombos Szabadság teret, amely egyike Budapest legnagyobb tereinek. Mai formáját 1897 után nyerte el, korábban hatalmas katonai laktanya foglalta el a helyet. Ezen a helyen állt az a kaszárnya, amelynek udvarán Gróf Batthyány Lajost, az első független magyar kormány miniszterelnökét kivégezték azután, hogy a Szabadságharc ügye elbukott 1849 októberében. Egy örökmécses 1926-tól állít emléket Gróf Batthyány Lajosnak. A tér délkeleti sarkán áll a Magyar Nemzeti Bank épülete.
Batthyány örökmécses
Az Art Nouveu stílusú szomszéd ház az Egyesült Államok nagykövetsége, ahol Mindszenti József bíboros kapott menedéket 1956 és 1971 között. Az épület előtti parkban pedig Harry Hill Bandholtz amerikai békefenntartó tábornok szobra látható. Bandholtz megakadályozta, hogy a román hadsereg elrabolja a Nemzeti Múzeum kincseit 1919-ben.
A nagykövetség mögött, a Hold utcában található Lechner Ödön által tervezett Takarékpénztár épülete. Érdemes megfigyelni a tető szerkezetét, amely Gaudí művészetére emlékeztet. A Hold utca túloldalán hatalmas fedett vásárcsarnok áll 1896 óta.
Hold utcai vásárcsarnok
A tér északi végénél a Szovjet katona emlékműve található. A tér teljes nyugati oldalát a Magyar Televízió korábbi épülete foglalja el, mely előtt még korábban Értéktőzsde volt az 1900-as évek elején készült hatalmas épületben. Érdekes látvány a keleti stílusú ikertorony a volt Televízió székhazának tetején.
Egy sarokkal távolabb északnyugati irányba, a Kossuth téren csodálhatjuk a Magyarország Parlamentjét. Mielőtt megnéznék az Országházat, említést kell tenni a Vértanúk terén álló újszerű Nagy Imre szoborról. A műalkotást egy kis gyaloghídon állította fel Varga Tamás 1996-ban, Nagy Imre születésének 100. évfordulóján. Magyar hősök: Kossuth Lajos (1848-49-es Forradalom és Szabadságharc vezéralakja), II. Rákóczi Ferenc, (szabadságharcos, Erdélyi Fejedelem) szobrai állnak a Kossuth tér túloldalán.
A Parlament
A Duna partján álló Parlament épületét Steindl Imre tervezte, a Londoni Westminster Palota mintájára. 17 éven át tartó munkálatok után 1902-ben készült el az Országháza. A hatalmas neogótikus épületben 691 szoba, 18 udvar található. A Duna mentén 268 m hosszan húzódik, a kupoIája 96 m magas, emlékeztetve a 896-os honfoglalásra. A homlokzatát porózus mészkőből készítették, ezért gyakori restaurálásra szorul. Jelenleg is itt ülésezik a magyar országgyűlés. A Parlament naponta látogatható.
Parlament
A két hatalmas szemközti épület a Kossuth téren a Földművelésügyi Minisztérium és a Néprajzi Múzeum. A neoreneszánsz múzeum 1896-ban készült el, amely akkoriban a Legfelsőbb Bíróság tulajdonában volt. Napjainkban néprajzi kiállítás látható a múzeumban, kiemelkedő a 19. és 20. századi magyar népviseletet bemutató tárlat.
A Duna partját követve északi irányba elérkezünk a Margit hídhoz, ahol átsétálhatunk a Margitszigetre. A hídról lejövő út a Szent István körút, (Nagykörút része) hamarosan elvezet a Nyugati pályaudvarhoz. Az állomás mellett található a Westend City Center, Európa egyik legnagyobb bevásárlóközpontja és a Hilton Westend Hotel.
A hatalmas területű Hősök terén, neoklasszikus múzeumok és kiállítások épületei övezik a Millenniumi Emlékművet és oszlopsort. A teret a magyar honfoglalás ezeréves jubileumán, 1896-ban kezdték építeni. Középpontjában, magas oszlopon Gábor arkangyal alakja áll, aki a legenda szerint megjelent Szent István álmában, felajánlva Istvánnak a koronát. Az oszlop talpazatán Árpád és a honfoglaló hat vezér szobra található. A fő szoborcsoport mögött félkör alakú díszes oszlopsor, mintegy a magyar történelem pantheonja, uralkodók, nagy történelmi alakok szobraival, előttük pedig az Ismeretlen Katona emlékműve.
Hősök tere
A két impozáns neoklasszikus épület közül a nagyobbik a Szépművészeti Múzeum, épült 1906-ban, amelyben az ország legjelentősebb nemzetközi gyűjteményeinek kiállítása látható. Többek között, Krafft (Ferenc császár királlyá koronázása) és Piloty (Néró lépdel a felgyújtott Róma üszkéin) műveit, az emeleten egy érdekes spanyol gyűjtemény, El Greco (Bűnbánó Madonna) és Velázquez (Étkező parasztok) képeit láthatjuk. A 19. századi gyűjteményben Gauguin, Monet, Renoir, Delacroix alkotások tekinthetők meg. Ezen kívül olasz, flamand és brit művészek (Reynolds, Gainsborough, Hoppner, Constable) alkotásai.
Szépművészeti Múzeum
A tér másik oldalán a Műcsarnok, Magyarország legnagyobb kiállító terme található, amelynek hatalmas csarnokaiban időszakos kiállítások látogathatók. A hat sávos macskaköves út a Műcsarnokkal szemben a Dózsa György út, amely a magyar „Vörös térnek” számított, hiszen a kommunista vezetők ide szervezték katonai felvonulásaikat, Lenin szobrának vigyázó szemei előtt. A Lenin szobor ma a Szoborparkban tekinthető meg.
A két kilométer hosszú, zölden viruló Margitsziget a város játszóterének számít. Méltán népszerű a sétálók és kocogok körében, egy kis menedék a rohanó város szívében. A 4-es vagy 6-os villamosról a Margit hídnál kell leszállnunk, ha a szigetre tartunk. A sziget bejáratától elénk táruló főváros látványa újszerű, eddig nem látott perspektívát ad. A 26-os autóbusszal is könnyedén megközelíthető a sziget, a Nyugati pályaudvartól.
Margitsziget
A Margit-hídtól nyugatra tartva baloldalon elénk tárul egy terjedelmes sportközpont. Egy teljes körű atlétikai stadion, teniszpályák, biciklikölcsönző és egyéb sportolási lehetőség vár bennünket a szigeten. A kevésbé energikus látogatók elektromos kisautókat bérelhetnek, fél- vagy egyórás időtartamra. A Margit hídi bekötőút végén van a Centenáriumi emlékmű, amely Buda, Pest és Óbuda 1873-ban történt egyesítésének századik évfordulójára készült. A város egyik legfurcsább alkotása, amelyet három pajzs, azon belül fogaskerék, sisak, kések és egyéb dolgok egyvelege alkot.
A Nemzeti Sportuszodát 1930-ban Hajós Alfréd (1878-1955) tervezte. Hajós az 1896-os Athéni Olimpián 100 és 1200 m távon szerzett első helyet. A felújított Palatínus Strand szintén kellemes kikapcsolódást biztosít a szabadtéri termál medencéivel, vízi csúszdáival és napozóival.
A platánfákról hangzó madárdalok, a frissen nyírt gyep illata a levegőben és a fás területek – ameddig csak a szem ellát -, feledtetik velünk, hogy egy nyüzsgő város közepén vagyunk.
A két fal és a szétmálló torony mindaz ami mára maradt a 13. századi Nemzeti Sportuszodából.
Néhány lépés déli irányban a romosabb, de annál jelentősebb dominikánus templom és zárda, amelyet IV. Béla király építtetett. A közelben egy nyolcszögű víztorony mered az égnek. Kávéház működik a torony lábánál és kiállító-helyként is használják.
Zenélő kút, Margitsziget
Páratlanul értékes műemlék a Szent Mihály-templom (premontrei kápolna), amelyet az 1541-es török harcok idején romboltak le. A templomot 1930-1931-ben újjáépítették, melynek 15. századi harangját egy közeli diófa alatt találták meg 1914-ben, miután egy vihar gyökerestül kitépte a diófát a földből.
A sziget északi végén a Danubius csoport két nagy szállodája várja a pihenni vágyókat, a Grand és a Thermál.
Óbuda szíve – amely vesztett jelentőségéből azután, hogy 1873-ban Budapest része lett -, az Árpád híd mellett lévő HÉV állomástól néhány perc alatt elérhető. A város-központot, a Flórián teret ketté szeli a hídról lejövő forgalom, amely a Corinthia Aquincum Hotel mellett halad el. A Lajos utca – Flórián tér – Fő tér környezete gazdag látnivalókban. A Lajos utca végén, a legrégebbi középkori házban a Budapest Galéria kiállításai fogadnak, vele szemben a valamikori zsinagóga klasszicista épületében gyönyörködhetünk, amelyben ma TV-stúdió üzemel. A Flórián tértől északnyugati irányba, a Meggyfa utca 19-21. alatt díszeleg a Herkules Villa, amely nevét a 3. századi római kori mozaikjáról kapta.
Várakozók szobra
A festői Fő tér helyreállított barokk épületeivel és éttermeivel egy nagyközség hangulatát varázsolja elénk. A korábbi Zichy udvarház a macskaköves Szentlélek téren fogadta be a Vasarely és Kassák Múzeumokat, a korai 20. századi alkotásokkal. Itt van a századelőn épült Városháza is, valamint az Óbudai Múzeum helytörténeti-, játéktörténeti- és népművészeti kiállításai, és a Pince-galéria.
Egy HÉV megállóval délebbre, a Pacsirtamező utcában láthatók a római kori katonai amfiteátrum maradványai, amely a maga korában nagyobb volt a Római Colosseumnál a kb. 15 000 ember befogadására alkalmas nézőterével.
Budapest kereskedelmi központja Pest, hatalmas épületei jórészt a 19. század végéről származnak. Legtöbb látnivaló az V. kerületben található, a Duna és a Kiskörút között, a Lánchíd délkeleti részénél. Ez a félkör alakú terület a Kiskörút és a Nagykörút között helyezkedik el.
Ha további felfedező utat teszünk e területen kívül, a Városligetben találhatjuk magunkat.
Váci utca
A Vörösmarty tér, turisztikai csomópont Pesten. Lombos, macskaköves, nagy kiterjedésű terület, amely különböző stílusú épületek egyvelege. A tér középen helyezkedik el Vörösmarty Mihály (1800-1850) szobra. A talapzaton egyik hazafias költeményének, a Szózatnak egy sorát olvashatjuk: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar”. A szobor olasz márványból készült, amelyet minden télen védőfóliával borítanak be.
Váci utcai barangolás A Váci utca képe megváltozik a Ferenciek terétől délre. Számos érdekes bolt található a környéken, amelyek jelentős része antik dolgokat árusít.
Az elegáns fehér homlokzat lábánál az északi oldalon található a híres Gerbeaud cukrászda és kávézó. Nyáron a székeket és az asztalokat kihelyezik a térre. A svájci cukrász, Emilé Gerbeaud 1884-ben vásárolta meg az üzletet, amelyet hamarosan a kávé fogyasztók kedvelt találkozóhelyévé változtatott. A kiszolgálás ma talán egy kicsit lassabb, de a sütemények, köztük a ház specialitása a konyakos meggy (étcsokoládé, konyakba mártott meggyel a közepén ), finomak.
Pesti kilátás Pesten a legszebb kilátás a Szent István bazilika tetejéről nyílik. 429 lépcső megtétele után érünk fel a kilátó részbe, ahonnan 360 fokban tudjuk szemügyre venni a várost. 302 lépcső felét kell megmászni, utána lift segítségével mehetünk tovább, de az utolsó 127 lépcsőt ismét nekünk kell megtenni. A kilátó április I. és október 31. között tart nyitva.
Kevésbé illeszkedik a tér stílusához a betonból, rézből, valamint üvegből készült épület a nyugati oldalon, amely helyet ad a Zeneszalonnak és a Vigadó Jegyirodának. A főváros bármely előadására, valamint rendezvényére válthatunk jegyeket az épületben.
Bevásárló központ
A Vörösmarty Kávézó kerthelyisége fél éven át lezárva tartja a Deák Ferenc utcát; a mögötte emelkedő hatalmas oszlopos épület a Bank Palota, amelyet 1915-ben építettek, és ma a Budapesti Ertéktőzsde otthona. A Vörösmarty térhez délről csatlakozik a Váci utca, a főváros híres sétáló és bevásárló utcája. Számos kiváló bolt sorakozik egymás után. Ha ajándék és szuvenír után keresgélünk, akkor a megfelelő helyre érkeztünk, találhatunk itt többek között: csipke árut, népviseletbe öltöztetett babákat, kézzel festett tojásokat, színes hímzésű gyerekruhát, asztalterítőt és számost egyéb ajándék tárgyat. Az utca jobb oldalán a 33. szám alatt, közel az Erzsébet hídhoz, a fővárosi Jegyiroda várja a szórakozási lehetőségek után érdeklődőket.
Vörösmarty tér
Elhagyva a Vörösmarty teret a Kristóf téren át, ahol az esdeklő halászlány szobra fogad, eljutunk a Szervita térre. A 18. századi Szervita templom uralja a teret, amelynek oromzatát díszítő mozaik figyelemre méltó. A szomszédságban lévő Rózsavölgyi épület (készült Lajtha Béla tervei alapján 1912-ben), jellegzetesen kortárs stílusával ejti rabul tekintetünket.
A Szervita térről a Petőfi Sándor utcán déli irányba indulva, csupán egy sarokra a Váci utca keleti részétől, további hangulatos boltokra, és a 13. szám alatt a Főposta korábbi épületére lelünk. A közúti forgalom elől elzárt utcák teszik kellemesebbé sétánkat a két bevásárló zóna között. A Pilvax közt elhagyva a nyugati irányba, megérkezünk a színes Kamermayer Károly térre. A zöldre festett megyeháza és a hatalmas rózsaszín és arany díszítésű 18. századi városháza épülete húzódik a Városház utcában.
Budapest első polgármestere Kamermayer Károly (1829 – 1897) volt, akinek szobra ékesíti a róla elnevezett teret, amelyet övező keskeny utcákban kis antik boltok sorakoznak. Az eklektikus neogótikus Párizsi udvar, – amely valójában bevásárló udvar, passzázs – számos ritka és egyedi bolttal csalogatja vásárlóit és ugyan ezen a helyszínen jelenleg egy 5 csillagos szálloda kialakításán is munkálkodnak. A szemközti Kossuth utca sarkán áll a barokk Ferences templom. Az épület falain Báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós hőstettei jelennek meg, aki az 1838-as árvíz idején számos pesti polgár életét mentette meg, de sajnos még így is több, mint 400 ember vesztette életét a katasztrófában.
Párizsi udvar
A templomtól balra lévő sárga épület az egyetemi könyvtár. A felújított irodaházon túl a Károlyi utcában található a Petőfi Irodalmi Múzeum, a 18. századi Károlyi Palotában. Petőfi Sándor, valamint híres magyar írók és költők művei és személyes tárgyai tekinthetők meg a múzeumban.
A nagy barokk templom a jobb oldalon a 18. század közepéről származó Egyetemi templom. A gazdagon díszített, faragott főoltár fölött a Lengyelországban mélyen tisztelt czestochowai Fekete Magdolna másolata látható. A templom szomszédságában az Eötvös Lóránd Tudományegyetem épülete áll, az Egyetem téren. Az egyetemi hallgatók serege foglalja el a teret övező padokat és a Kecskeméti utca kávézóit.
A téltől jobbra a Szerb utca az Ortodox-templomnak ad otthont, majd továbbmenve érünk vissza a Váci utcába. A Korona Hotel a középkori védmű, a Kecskeméti Kapu közelében áll.
Magyar Nemzeti Múzeum
Egy sarokkal odébb, az északi irányban, a Múzeum körúton díszeleg a neoklasszikus Magyar Nemzeti Múzeum, a legnagyobb ilyen típusú intézmény Magyarországon, amely Polláck Mihály tervei szerint, 1847-re készült el. A magyarok történetét mutatja be a honfoglalástól napjainkig.
Magyar Nemzeti Múzeum
A Millennium óta itt őrzött koronaékszereket a Parlament épületében állították ki. A múzeum történetének jelentős dátuma 1848. március 15-e, amikor is Petőfi Sándor lépcsőin állva szavalta el a Nemzeti Dalt, lökést adva ezzel azoknak a forradalmi eseményeknek, amelyek hamarosan szabadságharcban teljesedtek ki.
Vásárcsarnok A Központi Vásárcsarnok a Vámház körúton, a Szabadság-híd pesti oldalán, egyike volt annak az öt piaccsarnoknak, amelyet hasonló tervek szerint építettek a 19. század végén. A csarnok három szintes, a látogatók a középső szinten léphetnek be, ahol hús- és zöldségárut kínálnak az eladók. Az alsó szinten halat vásárolhatunk. A felső szinten csipke, hímzés és egyéb szuvenír tárgyak kerülnek értékesítésre.
Minden bizonnyal a pesti séták alkalmával megismerkedünk a Deák Ferenc térrel, amely jelentős közlekedési csomópont. Három metróvonal is itt fut össze, autóbusz állomás és villamos megállóhely színtere a tér. Itt látogatható a Földalatti Múzeum is. A széles körben csak Deák térként emlegetett terület mögött bukkan elő a Szent István Bazilika 96 méteres kupolája, amelyből csodálatos panoráma nyílik Budapestre. A bazilikát alapos restaurációs munkáknak vetették alá, külsejét és belső terének márvány freskóit egyaránt felújítják.
Szent István Bazilika
A bazilikát 1851-ben kezdték építeni Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Hild halála után, 1868-ban a rossz alapozás következtében a kupola összedőlt, és a templom építése Ybl Miklós, a Magyar Állami Operaház tervezőjének irányításával folyt tovább, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés közben Ybl is meghalt, így a munkát Kauser József vezetésével fejezték be 1905-ben.
A templom Szent Lipót kápolnájában őrzi egy arany szelence az ún. Szent Jobbot, Magyarország első királyának, Államalapító Szent Istvánnak jobb kezét.
Szent Jobb, I. István, Árpád-házi magyar király mumifikálódott jobb keze (MTI Fotó: Moha Balázs)
Az ereklye 1771-ben került Budapestre, korábban Ragusán, Bécsben őrizték, majd a második világháború után került vissza Magyarországra.
Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A böngészés folytatásával Ön hozzájárul ehhez. MegértettemAdatvédelmi tájékoztató
Adatvédelem & Süti (cookie) tájékoztató
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
