A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. Számos polgár életét vesztette a szabadságért folytatott harcokban, és hozzávetőlegesen 200.000-en menekültek nyugatra a megtorlás elől.
Nagy Imre ideiglenes koalíciós kormánya november 1-jén függetlennek nyilvánította az országot és kilépett a Varsói Szerződésből. Válaszként szovjet tankok lépték át a magyar határt, Budapest felé véve az irány. A szuezi válsággal elfoglalt nyugati világ magára hagyta Magyarországot, és a szovjet tankok három napon belül már Budapest utcáin dübörögtek.
Dühöngő utcai harcok közepette a szovjetek új, számukra kedvező kormányt állítottak Kádár János vezetésével, aki Nagy Imre kormányából megszökve csatlakozott az elnyomókhoz. A kommunisták visszaállították az egypártrendszert, majd kegyetlen megtorlás következett. A kommunista országok közül Magyarországot a „legvidámabb barakként” emlegették Kádár idejében. „Aki nincs ellenünk, az velünk van” mondta Kádár, megfordítva Sztálin híres mondását.
Kádár János Nagy Imre kormányában is szolgált, majd átállva a kommunisták oldalára, szovjet segítséggel miniszterelnök lett 1956 szeptemberében. Miközben az orosz tankok még Budapest utcáin állomásoztak, kétségtelenül őt tartották a leggyalázatosabb embernek Magyarországon. Kádár miniszterelnökként 1956-58, majd 1961-65 között szolgált, liberális politikája némiképp javított az életszínvonalon. Magyarországot ekkor nevezték a „legvidámabb barakk”-nak. Kádár képtelen volt megbirkózni a növekvő inflációval és államadóssággal, így 1988-ban menesztették.
A „gulyás kommunizmus” kétségtelenül a legenyhébb változata volt a Szovjet Birodalom által exportált kommunizmusnak. Az életszínvonal nagy léptekben növekedett a hetvenes években, és 1980-ra a külföldi beruházásoknak köszönhetően Magyarországra úgy tekintettek, mint a keleti tömb egy olyan országa, ahol félig a nyugat is jelen van.
Magyarok a világban Minden tíz magyarországi lakosra 4 külföldön élő magyar jut. Magyarország 10 milliós lakosságán kívül 3,2 millió magyar él a Kárpátmedencében. Közel 2 millió Erdélyben, Romániában, 650 000 Jugoszláviában és Horvátországban, 600 000 Szlovákiában. Az Egyesült Államokban kb. 700 000, Kanadában 100 000, Ausztráliában 40 000 és 25 000 fő az Egyesült Királyságban.
