Magyarország térkép

A Dunántúlt a festői táj és a kulturális sokszínűség jellemzi. A régió, a Dunától nyugatra fekvő terület, amely Magyarország kétötödét foglalja el, sok örömöt jelent az idelátogatók számára. Dunántúli barangolásaink során Magyarország legfontosabb történelmi városain keresztül utazunk, dimbes-dombos hegyeken és völgyeken át a sík puszták irányába.

Ez a terület volt Pannónia a rómaiak idején. A birodalom a Duna partjáig terjedt és annak határán a rómaiak olyan városokat alapítottak, mint Arrabona (mai nevén Győr), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) és Sophiane (Pécs). Kastélyok és erődítmények hálózzák be az egész Dunántúl területét, amelyek a magyar történelem zivataros századaira emlékeztetnek.

Az Észak-Dunántúl jelentős része a török hódoltság idején, másfél századon át Habsburg uralom alatt állt, miközben a terület többi részén a megszálló török hadsereg pusztította a magyar városok és falvak lakosságát. A Bécshez közeli kisebb városok, – amelyek egyben a Habsburgok erődítményei is, mint Sopron és Kőszeg – megtartották eredeti bájaikat.

A hatalmas kiterjedésű „magyar tenger”, a Balaton (77 km, 600 km2) osztja két részre – északra és délre – a Dunántúlt. Balaton és Budapest között található a Velencei-tó, amely a nagy testvéréhez hasonló pihenési és szórakozási lehetőségeket biztosít az odalátogatók számára.

Velence A Velencei-tó, a fővárostól 50 km-re délnyugatra található, a Balaton kicsinyített mása lehetne. Nagy testvéréhez hasonlóan a déli partja sokkal jobban kiépített. A délnyugati vége ritka madárfajok kedvenc búvóhelye. A 26 km2-es tó üdülő központja Gárdony és Agárd. A nyugalmasabb fürdőhelyek (Pákozd és Sukoró) a nyugati parton sorakoznak. A Mészeg hegyen található emlékmű az 1848-as forradalom és szabadságharc első győztes csatájának állít emléket.

Nem érdemes kihagyni:

1.  +++ Sopron: Tegyünk egy sétát a belvárosban.
2.  ++ Győr: Tekintsük meg a katedrálisban lévő Szent László hermát.
3.  ++ Esterházy kastély: Csodálatos a barokk kastély Fertődön.
4.  ++ Kőszeg: A Jurisics tér színes épületei csodálatosak.
5.  ++ Pannonhalma: Szép a Bencés apátság restaurált épülete.
6.  ++ Pécs: Múzeumok és galériák városa.
7.  + Nagycenk: Nézzük meg a Széchenyi család neo-klasszikus kastélyát.

Győr

Győr – „A folyók városa”. A Nyugat-Dunántúl vezető városa. Győrről egy ipari város képe alakult ki a Rába tehergépkocsi gyárnak köszönhetően, de a belváros a történelem számos emlékét őrzi, nevezetességekben tehát nem szűkölködik. Stratégiailag is fontos város, a Mosoni-Duna, Rába és Rábca találkozásánál fekszik, ezt már a rómaiak is felismerték, és egy erősséget hoztak létre Arrabona néven. A Győr elnevezés feltehetően avar eredetű, és kör erődítményt jelent.

A legtöbb nevezetesség a belváros területén rejlik. A Káptalandombon magasodó Püspöki palota a XIII. századi épületével, és a XV. századi Dóczy-kápolna figyelemre méltó. A Katedrális egy XI. századi román stílusú templom helyén áll, ötvözi a gótikus, neoklasszikus és román stílusok jegyeit, a belső díszítésében a barokk dominál. A 15. századi Héderváry-kápolna őrzi az aranyozott ezüst Szent László-hermát, amely a középkori ötvösművészet remekműve. A papnevelde (Káptalan domb 26.) épületében az Egyházmegyei Gyűjtemény, Kincstár és Könyvtár őrzi 1.000 év egyházművészeti remekeit.

A Jedlik Ányos utcában Kovács Margit Kiállítás a művésznő bűbájos figuráit bemutató kerámia-kiállítás jelent érdekes látnivalót. A Jedlik Ányos utcától délre található a Széchenyi tér, Győr középkori terén történelmi épületek övezik a Szűz Mária emlékoszlopot, amelyet 1686-ban emeltek, Budavár visszafoglalásának tiszteletére. A vastuskós házban (4. szám alatt.) láthatók a Patkó Imre gyűjtemény 20. századi képzőművészeti alkotásai, afrikai- és óceániai iparművészeti tárgyai. A ház sarkán álló, szögekkel kivert fatörzs egy 19. századi fűszerüzlet cégére volt. Pompás barokk palota az Apátúr-ház, az egykori főapáti rezidencia, mely a Xantus János Múzeum gazdag várostörténeti, orvostörténeti és iparművészeti anyagának, és a posta-bélyegkiállításnak ad otthont. A bencés rend épületei is a téren találhatók: a Loyolai Szent Ignác-templom belső terét a római II Gesú templom mintájára alakították ki, legértékesebb dísze a szószék. A rendház (szomszéd épület) földszintjén a Széchenyi Patikamúzeum található, eredeti kora barokk berendezéssel, gyönyörű freskókkal. Nyugatra a Kazinczy utcában, a Bécsi-kapu téren a karmelita templomban a 18. századi „Hab Mária” szobor látható, amely a legenda szerint megvédte a várost a Rába áradásától. A templomhoz csatlakozik a 250 éves konvent, amelyben a Klastrom Hotel foglal helyet.

Herendi porcelán A kézzel festett herendi porcelán egy kis dunántúli városka Herend nevét viseli. A XIX. századi osztrák és angol arisztokratáknak köszönhetően neve napjainkban is elismert. A termelést 1826-ban kezdték, majd 25 évvel később Viktória királynő is rendelt a porcelánból a londoni világkiállításra. Az állami tulajdonban lévő vállalatot a dolgozók 1992-ben megvásárolták. A legértékesebb darabokat a Porcelán Múzeumban, a Kossuth Lajos utcában állították ki.

Pannonhalma

A Bencés Pannonhalmi Apátság, amelyet a történelem folyamán többször, különböző stílusokat követve újjáépítettek, Győrtől 20 km-re délre található a 282 m magas Szent Márton-hegyen. A monostorban található könyvtárban őrzik az első magyar írásos emléket 1055-ből, a Tihanyi alapítólevelet, a könyvtár továbbá 360.000 kötetnek ad otthont. A világörökség részét képező monostorban 1996-ban II. János Pál pápa is ellátogatott.

Székesfehérvár

Magyarország legöregebb és történelmi szempontból talán legfontosabb városa. Ezen a területen állapodott meg Árpád miután átkelt a Dunán 972-ben. Az ükunokája, I. István Székesfehérvárt (fehér vára után kapta a nevét) választotta székhelyéül, ahol csaknem 500 év alatt 37 magyar királyt és 39 királynőt koronáztak meg a város bazilikájában. A bazilika alapja – Szent Istvánt, a Magyar Állam megalapítóját 1038-ban itt temették el – a Romkertben látható. A lerombolt bazilika köveit a Városház téren található Püspöki-palota építéséhez használták fel 1801-ben. Pár méterrel tovább déli irányba, a Kossuth Lajos utcában található a barokk Szent István katedrális, amely 1470-ből származik, de a történelem folyamán néhány alkalommal átalakították. A szomszédos Szent Anna kápolnát a törökök mecsetként használták, míg 1688-ban el nem hagyták Székesfehérvárt. Visszatérve a Városház térre, láthatjuk a Városháza épületét, az egykori palotát 1690-ből. Szemközt a ferences templom és rendház áll, amelyben egy Imre herceg életét ábrázoló műalkotás is látható. Északra a Fő utcán magasodó ciszterci templomot szép faragások díszítik, valamit ékesíti egy virágóra is. Székesfehérvár egyik különlegessége a Bory vár, amely keletre a központtól, a Máriavölgy utcában található. Kialakítására 1923 és 1959 között került sor, gótikus, román és skót stíluselemeket követve, Bory Jenő irányításával, aki felesége Komócsin Ilona festményeit és szobrait helyezte el az épületben.

Sopron

Egy Ausztria területére beugró kiszögellés ad helyet Sopron városának, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni. A Lővér-hegye fenyveseinek lábánál fekszik a csodálatos város, amelynek időjárását az Alpok közelsége határozza meg. A településen több, mint 250 régi épület található, döntő többségük a gótika és a korai barokk építészetének jegyeit hordozzák magukon. A környék nagyon hasonlít a budapesti Várnegyed épületeihez. Sopronban több történelmi műemléket találunk, mint bármelyik másik magyar városban. Érdemes tehát a csodálatos belvárosból felfedező útra indulni.

A soproni esküvők Foglaljunk helyet a Corvinus Étterem kerthelyiségében egy napos nyári délután, és figyeljük amint az esküvői menetek jönnek-mennek a szemben lévő Fő tér macskaköves utcáján, a Városháza előtt. Házasulandó párok és kíséreteik vonulnak a városházától a templomokhoz, hogy házasságot kössenek. A lakodalmas menetek felváltva követik egymást a téren, amelynek elragadó látványa kellemes időtöltésnek bizonyul.

A központ tehát a csodálatos Fő tér, amely a 60 m-es Tűztorony alatt terül el. A római alapokon nyugvó, és a 17. században befejezett toronyból tűz esetén trombiták hangja figyelmeztette a város lakosságát a veszélyre. Érdemes felmenni a toronyba, a szép város képe kárpótolja fáradozásunkat. A torony mellett található a Hűség kapuja (épült: 1922). Sopron lakói a Trianoni diktátum után a magyar státust választották 1920-ban, ezért kapta a leghűségesebb város elnevezést. A település címerén ezért olvasható a latin felirat; „Civitas Fidelissima”.

Jáki templom A Soprontól 10 km-re fekvő Ják ad otthoni az ikertornyos bencés apátsági templomnak, amely a magyarországi román stílus legszebb alkotása. 1214 és 1256 között építették, súlyosan sérült a Török hódoltság idején, de később többször is restaurálták. A templomban egy csodálatos portré található Krisztusról és az Apostolokról, továbbá egy 700 éves középkori oltár és freskó. A közelben megbúvó kis Szent Jakab kápolna hasonló korból származik.

A Fő téren lévő barokk Szentháromság szobor a magyar barokk kiemelkedő alkotása, 1701-ben készítették. Mögötte emelkedik a Kecske templom, amely gótikus boltozatú, barokk berendezésű bencés templom, koronázások és országgyűlések színhelye is volt a 17. században. A szomszédságban lévő épület a Patikaház (múzeum). A tér nyugati oldalán a 6. szám alatt található a Fabricius-ház, a város egyik legértékesebb világi műemléke, berendezése, bútorai a XVII-XVIII. századi polgári ízlést tükrözik. Mellette a 8. szám alatt a sarokerkélyes barokk Stornó-ház található, telezsúfolva a híres műgyűjtő Stornó-dinasztia sok érdekes régiségével, gazdag gyűjteményével. A Tábornok-ház a 17. századi polgármesterek és a városi katonai parancsnokok lakóhelye volt. A Fő térről a Templom és az Új utca egymással párhuzamosan délre vezet. A Templom utcában számos múzeum van: a Bányászati Múzeum az egykori Esterházy palotában, az Erdészeti-, Faipari- és Földmérés-Történeti Gyűjtemény, az Evangélikus Országos Múzeum, az Evangélikus templom (1782) mellett. Az Új utcában, a korábbi Zsidó utcában található két XIV. századi zsinagóga.

A legnagyobb magyar Soprontól 13 km-re délkeletre, Nagycenken található a Széchenyi család neoklasszikus kastélya. Napjainkban kiváló múzeum mutatja be az egykori család éleiét. Gróf Széchenyi István (1791-1860) nagy ívű munkásságának eredményei közül a dunai és a balatoni gőzhajózás elindítása, az Óbudai téli kikötő építése, a Lánchíd építése, a magyar vasút alapjainak lerakása, a lóversenysport meghonosítása, a hengermalom bevezetése, a Tisza szabályozása, csak néhány a fontosabbak közül.

Esterházy-kastély

Fertőd, Soprontól 27 km-re keletre fekszik, és Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélyával büszkélkedik. A 126 szobás Esterházy kastélyt (Magyar Versailles) 1720-ban kezdték el építeni, és 46 év alatt sikerült befejezni az ország legvagyonosabb családjának. A fénykorában, a XVIII. század második felében, amikor Joseph Haydn volt a birtok karmestere, a kastély pazar bálok és társasági összejövetelek színtere volt. Az 1800-as években hanyatlásnak indult, és csak a II. világháború után kezdődött el a rekonstrukció, amikor kórháznak adott otthont.

Kőszeg

A Dunántúl legmagasabb pontja, az írottkő-hegy (883 m) lábánál fekvő kis városka bátor lakóinak hőstette messze földre eljutott. Az 1532-es török ostromnak állt ellen Jurisics Miklós 400 emberével 25 napon keresztül. A 100.000 fős török horda Szulejmán vezetésével Bécs ellen vonult, de Kőszegnél feltartoztatták a sereget.

A Kőszegi várat a XIII. századból származtatják. Kicsinyke kis múzeum költözött napjainkban a várba. A Hősök kapuját 1932-ben emelték az ostrom 400. évfordulóján eklektikus stílusban. A gótikus Szent Jakab templom a város egyik legjelentősebb épülete, benne helyezték el Jurisics sírboltját. A barokk Szent Imre templomot az evangélikus gyülekezetnek építették. A 14. században épült a döntően reneszánsz jegyeket hordozó Városháza, amely Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. Az híres „Apotéka az Arany Egyszarvúhoz” patika múzeum a 11-es szám alatt található.

Szombathely

A rómaiak alapították Kr. u. 43-ban, a Balti-tengertől a Földközi-tengerhez vezető borostyán út mentén. A Szombathely név középkori vásárvárosra utal. A rómaiak emlékét a Romkert őrzi a katedrális mögött, és az Ízisz-szentély temploma a Fő tértől délre. Az Ízisz-szentély mellett található a Szombathely Galéria, Magyarország egyik vezető modern galériája.

A Templom téren álló neoklasszikus katedrálist 1815-ben fejezték be. A freskóit Franz Anton Maulbertsch készítette, de a II. világháború bombázásai során elpusztultak. A püspöki palota, a katedrálistól balra, nagyjából azonos időben épülhetett. A palotában néhány XVIII. századi freskó Dorffmeister István munkája. A Smidt Múzeum az épület másik végében található a Hollán Ernő utca 2. szám alatt. A lenyűgöző kiállítás Smidt Lajos gyűjteménye volt. Szombathely közkedvelt az osztrákok körében, akik a határhoz közeli településekről gyakran átjárnak különböző alkalmi vételek, szolgáltatások (fodrász, kozmetika, fogorvos, masszázs stb.) után keresgélni. A magyarországi árak a nyugat-európai áraknál érezhetően alacsonyabbak, érthető tehát, hogy az elegáns szombathelyi boltok vonzzák az osztrák vásárlókat.

Sárvár

A fürdőváros XVI. századi reneszánsz várát a Nádasdy család építette egy korábban létező erősség alapjaira. Az első magyar nyelvű Újtestamentum Sárváron került nyomda alá 1541-ben. A Kossuth tértől boltíves téglahíd vezet a kapu tornyához. A várban számos kép ábrázolja a törökkel küzdő Nádasdyt. A díszteremben Hans Rudolf Miller alkotta 1653-ban a csatajelenetet ábrázoló mennyezet-freskót. Az oldalfalakon látható Dorffmeister István freskói ótestamentumi jeleneteket mutatnak be.

Gemenc A Gemenc (50 000 ha) erdős területe Pécstől 65 km-re északkeletre fekszik. A tájvédelmi körzetben számos holtág, tó, sziget található a Duna korábbi árterületén. A Dunát 100 évvel ezelőtt szabályozták, hogy megakadályozzák a további áradásokat. Fűz, tölgy, nyár és egyéb fafajták adnak otthont az itt élő számos madárfajnak. Állatok közül a szarvas, a vadkan és a vadmacska érdemel említést. A látogatók keskeny pályás vasúton, lóháton, csónakkal vagy gyalogosan járhatják be a területet.

Sárvártól és Szombathelytől délre, a szlovén határ irányába húzódó erdős terület az Őrség. Néhány kis falucska rejtőzködik a vidéken, amelyek közül figyelmet érdemel Őriszentpéter, a XIII. századi román templomával, vagy Szalafő, mint a környék legöregebb települése. Egy igazi őrségi skanzenműzeum található a közeli Pityerszeren.

Pécs

A Mecsek déli oldalára telepedett a Dél-Dunántúl legjelentősebb városa Pécs. A művészetek, a kultúra, és az oktatás fellegvárában számos múzeum és galéria található. A város története a kelták és a rómaiak koráig nyúlik vissza, amikor is Sophianae Alsó Pannónia központja volt. István király püspöki székhelyet alapított a városban, majd az oktatás központja lett, amikor 1367-ben Magyarország első egyeteme megnyitotta kapuit. A törökök 1543-ban nyomultak be a városba, és csak 1686-ban távoztak. A hódoltság terhét nehezen viselte a város, az újjászületés is lassú volt, de a bortermelés és a szénbányászat elindulása jótékonyan hatott.

A török idők emlékei ma is láthatóak városszerte. A Széchényi téren található Magyarország legnagyobb török épülete, a Kasim Gazil pasa mecsete, amely ma a katolikus egyház tulajdonában van. A tér északi részén a Szentháromság szobor (1908) emelkedik, közelében pedig a Régészeti Múzeum.

Egy sarokkal arrébb, a Káptalan utcában számos múzeumot találunk. A Zsolnay Porcelán Múzeum a Káptalan utca 2. szám alatt, szemben a túloldalon a Vasarely Múzeum-ban a világszerte ismert Vasarely Viktor munkáit mutatja, aki ebben az épületben született 1908-ban. A Modern Magyar Képtár XIX. és XX. századi művészek (Nemes Endre, Schaár Erzsébet) alkotásait tárja a látogatók elé. Tovább folytatva utunkat hamarosan elérkezünk a Dóm térre, ahol a négy tornyos Szent Péter Bazilika fogad. Először a Xl. században nyitotta meg kapuit, de számos alkalommal alakítottak rajta, mai formája a neoromán stílus jegyeit mutatja.

A bazilikával szemben, balra áll az 1770-es évekből származó neoreneszánsz püspöki palota, amelynek erkélyén a szokatlanul modern szobor Liszt Ferencet ábrázolja. A bazilika alatti Janus Pannonius utcában a Csontváry Műzeum épülete található.

Pécs környéke

Pécstől délkeletre helyezkedik el Mohács, az 1526. augusztus 29-i vereség helyszíne, ahol 20.000 ember esett a török hadsereg áldozatául. A következő 150 év a török hódoltság időszaka volt. A csatamező a várostól 7 km-re délre található, amelynek jeleneteit a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum mutatja be a Városház utca 1. szám alatt. A Széchenyi téren álló Fogadalmi templomot 1926-ban építették a csata 400. évfordulójára.

Falu Múzeum Szenna község délnyugatra, 9 km-re fekszik Kaposvártól, és talán Magyarország legjobb szabadtéri múzeumát és skanzenjét mondhatja magáénak. Hat különböző, hagyományos major Zselic vidékéről, és egy XVIII. századi református templom hitelesíti a korabeli képet. A templom szépen festett falai és a kazettás mennyezete pompás alkotások. Istentiszteletet is tartanak a hívők számára.

Siklós vára, amelynek pontos eredete kérdéses, Pécstől délre fekszik. A főépület XVIII. századi barokk, a környezete pedig XV. századi alkotás, míg az alapok legalább két századdal korábban kerültek kialakításra. Pécstől északkeletre a XIII. században épült pécsváradi vár fogadja látogatóit. A vár egy korábbi, István király által alapított bencés kolostorra épült.

Borvidék Szekszárd ősi városát övező hét hegy termeli Magyarország talán legjobb vörös borait. A város majdnem 1000 éves múltra tekint vissza és jóval a rómaiak megjelenése előtt már folyt a borkészítés. Az igazi ipari termelés a XVIII. században indult el, a bort számos országba exportálták, közöttük Angliába is. Liszt Ferenc gyakran látogatott Szekszárdra, és Schubertról is úgy tartották, hogy előszeretettel kóstolgatta a vidék borait.

Mohács és Siklós között Villány szőlőtermesztő vidéke húzódik. A vörös borairól híres helység ad otthont a Bor Múzeumnak. Számos védett borpince sorakozik a Pécsre vezető út mentén Villánykövesdnél, ahova érdemes betérni legalább egy kóstoló kedvéért.

Hasznos információk

Mikor utazzunk? Nyár a legalkalmasabb, de májustól októberig kellemes az időjárás.

Megérkezés: Budapestről jó a vonat és buszközlekedés.

Tömegközlekedés: Buszközlekedés kapcsolja össze a városokat Győrtől Pécsig.

Kirándulások: Pannonhalmára, Sopronba, Esterházy-kastélyba, Fertődre, Mohácsra.