Bárhogyan is tervezzük eltölteni szabadidőnket Budapesten, érdemes egy-két szabad órát szánni Duna parti csavargásra is. Sajnos napjainkra már nem kék a folyó vize, de a Gellért-hegy, a Királyi Palota, a Széchenyi lánchíd és a Várnegyed látványa lenyűgöző lehet. A 2-es villamossal, a Pesti szakaszon részben hasonló utat tehetünk meg, de gyalogos séta és nézelődés közben nagyobb élményben lehet részünk.
Gresham Palota
A Duna-korzó a forgalmas Széchenyi István térnél kezdődik, ahol a Lánchídról lejövő forgalom eléri a Pesti oldalt. A térrel szemben az art noveau Gresham Palota, amelyet jelentős felújítást követően Four Seasons szállodaként használnak. Az épület pompás homlokzatát 1904-ben húzták fel, amely akkoriban biztosító intézményeknek adott otthont. Az újonnan megnyíló szálló méltó társa lesz a Duna parton álló, 80-as években készült Sofitel Budapest és InterContinental luxus hoteleknek. A folyó parton, a korzó mentén étteremmé alakított hajók horgonyoznak, ahol kellemes órákat tölthetünk meleg nyári napokon.
A zölden viruló Vigadó tér szökőkútja mellett található a Pesti Vigadó koncertterem épülete. A Vigadót, Budapest talán legelőkelőbb kulturális intézményét, 1865-ben fejezték be, Feszi Frigyes tervei alapján. A második világháborúban megsérült romantikus épületet 1980-ban nyitották meg ismét a nagyközönség előtt. Akusztikájában sokat javult a 640 fő befogadására alkalmas nagyterem. A közelben a kevésbé látványos, ablakok nélküli fal az 1969-ben épült Marriott Hotel része.
Vigadó tér
Távolabb a Duna mentén a fehéren tündöklő Erzsébet híd köti össze Pestet Budával. A fákkal övezett Ortodox templom a Petőfi Sándor téren az 1870-es évekből származik. A korzó mellett a kertben felállított Petőfi szobor gyülekező helyként szolgált a történelem során.
Az Erzsébet-híd feljárója mögött magasodó iker tornyok a Belvárosi Plébániatemplom, Pest legrégibb – a 12. századtól egyházi épület által elfoglalt – templomának részei. A közeli Március 15-e téren a rómaiak által épített budai Aquincum pesti helyőrségének feltárt romjai láthatók. A tér nevét az 1848-as Forradalom és Szabadságharc kezdetének időpontjáról kapta.
Duna-korzó
Az Erzsébet hídon túl a Duna-korzó összeforr a Belgrád rakparttal, amely a második világháború idején a Vörös Hadsereg és a németek ütközetének színtere volt.
A demokráciához vezető út járhatónak mutatkozott, az 1945-ös szabad novemberi választásokon a Kisgazda Párt szerezte meg a szavazatok többségét. A Magyarországon állomásozó szovjet erők vezetése és a Rákosi Mátyás vezette kommunisták koalíciós kormány létrehozását harcolták ki a kétes 1947-es választások után. A hatalom tehát teljes egészében kommunisták kezébe került, a többpártrendszer intézménye összeomlott. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1948-as egyesülésével létrejön az „egységes munkáspárt”, a Magyar Dolgozók Pártja.
Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására.
Amikor 1989. június 16-án Németh Miklós miniszterelnök részt vett Nagy Imre és az 1956-os hősök újratemetésén, a változásokat már nem lehetett megállítani. Németh Miklós kormánya 1989 szeptemberében a kelet német menekülteket átengedte Ausztriába, ezzel megvalósult az első konkrét lépés a kelet-európai kommunizmus felszámolására.
Bizonyára mindenki hallott már a nagy magyar Alföldről, a hatalmas zabolázatlan vidékről, a délibábok földjéről. A végtelenek tűnő füves puszta 45 000 km2-en terpeszkedik a vidékre, és az ország területének közel felét mondhatja magáénak. A Duna Magyarországot két részre osztja, hogy azután a keleti tájegységet a délre kanyargó Tisza tovább szeletelje.
Alföld, Hortobágy
Az tény, hogy e vidék teljesen sík, de ez közel sem jelenti azt, hogy unalmas is lenne. Két városa Debrecen és Szeged folyamatosan küzd az „Alföld királya” címért. A két nagy város mellett számos érdekes település (Kecskemét, Szolnok), végtelen kis falu és szétszórt tanya található az Alföldön.
A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar csikósok, huszárok vagy honfoglaláskori hagyományőrzők műsorát. A legtöbb ember számára jól ismertek a puszta romantikus képei: a mostoha, zord téli időjárás elemeivel küzdő juhászbojtár, vagy a zöld nyári pusztán lóháton a ménes után száguldó csikós.
Természetesen van még egy másik kép is, amelyről messze földön híres az Alföld, ez nem más, mint a nyári melegben megfigyelhető különös jelenség, a délibáb. A távolban, a látóhatár felett lebegő tanya képe érdekes természeti jelenség. A legelésző nyájak és zsúpfedeles csárdák látványa visszarepít bennünket a múltba, úgy tűnik, hogy semmi nem változott az Alföldön, megmaradt minden olyannak, amilyen volt.
Nem érdemes kihagyni:
++ Kalocsa: Magyarország paprika fővárosa ** Hortobágy: a Máta ménes otthona.
++ Kecskemét: színes Art Nouveau épületek.
++ Jászberény: a Jász Múzeumban őrzik Lehel kürtjét.
+ Debrecen: a pusztai életmódot a Déri Múzeumban követhetjük nyomon.
+ Szeged: csodálatos zsinagóga és Fogadalmi templom otthona.
Kelet-Alföld
Debrecen
Magyarország második legnagyobb városa, oktatási központ a középkor óta, és az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc alatt a kormány székhelye. A XVI. században „Református Róma”-ként emlegették nem véletlenül. A sárgás, neoklasszikus Református Nagytemplom uralja a Kossuth teret a központban, amely egyben a város jelképe.
Református Nagytemplom, Debrecen
A Pollack Mihály tervezte Nagytemplom 3.000 lélek befogadására alkalmas. Kossuth Lajos karosszéke, amelyből az 1849. április 14-i Függetlenségi nyilatkozatot felolvasta ma is látható a templomban, amely Magyarország legnagyobb harangját és egy csodálatos orgonát őriz falai között.
Hajdúság A régió a Hajdúkról kapta a nevét, akik az 1600-as évek környékén telepedtek le a vidéken. Szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak, majd zsoldosként szolgáltak Bocskai István (1605) seregében a Habsburgok ellen. Bocskai erdélyi fejedelemként földdel jutalmazta meg bátor katonáit, innen származik tehát a Hajdú elnevezés. A Hajdúsági Múzeumban követhető nyomon életük.
A templom mögött, a Kálvin téren a Református Kollégium található, amelyet a XVI. században alapítottak, mint hittudományi iskolát. A jelenlegi megnagyobbított épület 1816 óta áll a téren. Az épületben többek között egy 600.000 kötetes könyvtár és azon imaterem is megtalálható, ahol 1849-ben a képviselőház üléseit tartotta. A város legjobb múzeuma a Déri Múzeum, amely a pusztai élet mindennapjait tárja a látogató elé. Egy külön galéria foglalkozik a híres magyar festő, Munkácsy Mihály (1844-1900) munkáival (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo).
A reformátusok A reformáció a XVI. század közepén terjedt el Magyarországon. A genfi Kálvin János (1509-1564) tanai Debrecen környékén találtak táptalajra, miután az itt élő lakosság megállapodást kötött a törökkel. A katolikus Habsburgok 1674-ben 41 „kálvinista”‘ lelkészt adtak el gályarabnak. Emlékükre 1895-ben szobrot emeltek, amelyet II. János Pál pápa is megkoszorúzott 1991-ben.
A központban, a Piac utcában lévő neoklasszikus Városházát is érdemes szemügyre venni. A Révész téren lévő Református Kistemplom hagyma kupoláját a vihar elsodorta 1909-ben. A kora XX. századi zsinagóga a Kápolnási utcában látható. A barokk, korábban piarista Szent Anna templom pedig a Szent Anna utcában áll. A Böszörményi úton lévő malom, a központtól északnyugatra, talán Közép-Európa legnagyobb szélmalma.
Tiszafüred A Tisza folyón számos gátat és duzzasztót építettek, így jött létre a Debrecentől nyugatra 70 km-re található Tisza-tó, a környék üdülőhelye. Tiszafüred, csendes városka volt az 1980-as évekig, napjainkban azonban nyaralóközponttá fejlődött. Strand, termálfürdő, csónakázásra és horgászatra alkalmas helyek várják a pihenni vágyókat. A Kiss Pál Múzeum, egy XIX. századi udvarházban, az első magyarországi falumúzeum.
Ha nyáron látogatunk Debrecenbe, elcsíphetjük a négy napos Virágkarnevált, amelynek fénypontját az augusztus 20-i tűzijáték jelenti. Márciusban a Tavaszi fesztiválon magyar és külföldi előadók zenével, dráma és jazz műsorokkal szórakoztatják a közönséget.
Hortobágy
A Hortobágyi Nemzeti Park 700 km2-ét 1973-tól számít Európa egyik legnagyobb tájvédelmi területének. A Debrecentől északnyugatra fekvő parkot tartják a valódi puszta központjának. Megtalálhatjuk itt a hosszú szarvú szürke marhát, a szarvasmarhát és a racka juhot, különös dugóhúzóhoz hasonlító szarvval. A madárvilág is rendkívül gazdag: sasok, darvak, gémek és gólyák lakhelye a park. A puszta jelképe a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd, amelyet 1833-ban építettek. Mellette található a zsúpfedeles Hortobágyi Csárda. A Juhász Múzeum a Petőfi téren a pusztai ember mindennapjait, szokásait, öltözködését, kultúráját mutatja be.
Hortobágyi lovasbemutató
A Hortobágyi Galéria, a régi városháza épületében, a pusztáról készült festmények kiállítóhelye. A hídon túl, néhány kilométerre északra, Máta községben találjuk a híres ménes birtokot, ahol lovagolni tanulhatunk, kocsit hajthatunk vagy lovasbemutatókat tekinthetünk meg.
Dél-Alföld
Kecskemét
Eredendően kereskedőváros, a Bécs – Buda – Belgrád országút állomása. Kecskemét gyűjtőváros, befogadta és megvédte a török időben a környék lakosságát, majd az emberek innen hódították meg a pusztákat, népesítették be a falvakat, telepítettek és nemesítettek szőlőket.
A Dél-Alföld csücskében meghúzódó városban lenyűgöző barokk, Art Nouveau és kortárs épületek sorakoznak, főleg a lomboktól zölden virító központban. Brahms szerint „Kecskemét a világ legszebb városa” volt. Annak ellenére, hogy a 150 éves török uralom nagy pusztítást okozott az Alföldön, Kecskemét közvetlenül a szultán irányítása alatt állt, így válhatott a kultúra és művészetek központjává. A település határában szőlősök és sárgabarack ligetek sorakoznak, amelyek kertvárosi hangulatot kölcsönöznek Kecskemétnek.
Kecskemét
A XIX. században elkezdett szőlősítésnek köszönhetően Magyarország bortermelésének harmadát ez a vidék adja. A barackból készül a vidék híres itala, a barackpálinka. Kecskemét központja két hatalmas térből tevődik össze, a Szabadság és a Kossuth térből, amelyeket egy belvárosi zöldövezetbe futnak össze.
Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, aki Kecskeméten élt és dolgozott, a forradalmi és ösztönző tanítási módszeréről – Kodály módszer – is ismert, amelyet napjainkban Magyarországon és világszerte is előszeretettel használnak. Bartók Bélához hasonlóan a magyar népzene elemeit ötvözte műveiben. A Kecskeméti Kodály Intézet magyar és külföldi diákjai napjainkban is a Kodály módszert alkalmazva tanulnak.
A Szabadság tér északi részén áll a híres Cifrapalota, kivételes Art Nouveau alkotás, amelyet majolika csempe díszít 1902-től. A Kecskemét Galéria található a földszinten, az emeleten pedig a szépen díszített egykori kaszinó.
A térrel szemben lévő Rákóczi utcában található a fehér, mór és román stílusú zsinagóga, amely 1871-ben nyitotta meg kapuit. Napjainkban a Tudomány és Technika Háza kiállítás látogatható az épületben. A tér másik oldalán, szemben a Cifrapalotával erdélyi gótikus stílusban épült (1912) az Újkollégium Múzeum, amelyben eklektikus kiállítás és gyűjtemény látható.
Kecskeméti színház
A Kossuth tér keleti oldalán lévő református templom a XVII. századból származik, a délebbre fekvő ferences templom pedig a XIII. századból. Mögötte a Kodály Intézet foglalja el a barokk ferences kolostort. A tér déli oldalán a Lechner Ödön által tervezett nagy rózsaszín Városháza (1893) épülete díszeleg, közelében pedig egy barokk katolikus templom (1806) áll.
Különféle múzeumok is fellelhetők a városban, mint pl. a Magyar Fotográfiai Múzeum (Bajcsy-Zsilinszky utca) több, mint 300.000 fényképpel, Magyar Naiv Művészek Múzeuma (Gáspár András utca), Játékmúzeum, Népi Iparművészeti Múzeum (Serfőző utca) és Hangszertörténeti Múzeum (Zimay utca).
Kecskeméttől délre 11 000 hektáron terül el Bugacpuszta, része a Kiskunsági Nemzeti Parknak (35.000 ha), amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Bugacon különféle lovas bemutatókat láthatunk. Európában csak ebben a térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja. A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat cigányszekérrel.
Öngyilkosok városa Az európai öngyilkossági statisztikák élén Magyarország áll, és sajnos világviszonylatban is az elsők között szerepel. 100.000 főre 40 eset jut. Kecskeméttől délre, 50 km-re fekszik Csongrád, ahol is a legmagasabb az öngyilkosságok száma országos viszonylatban. A pszichológusok próbálnak magyarázatot találni e szomorú tényre.
Ha elmulasztottunk paprikát vagy hímzett magyaros népviseletet vásárolni Tihanyban, a Balatonnál, akkor most itt a remek alkalom, hogy pótoljuk a hiányosságokat. Kalocsa, (Budapesttől délre 120 km-re) a paprika fővárosa, ahol fürtökbe kötve kínálják a „piros aranyat”. A Paprika Múzeum és a Viski Károly Múzeum népviselet kollekciójukkal váltak híressé.
Szeged
Kalocsához hasonlóan, a Tisza mellett fekvő Szeged is jelentős paprikatermelő vidék. Szeged Debrecennel verseng az Alföld legfontosabb városa címéért, lakossága 185.000 fő. Nevét a „sziget”-ből származtatják. Az éves napütéses órák száma eléri a 2.100 órát, ezzel méltán nyerte el a „napfény városa” címet.
Nem sok emlék maradt ránk a korai időkből, de a XIII. századtól jelentős szerepet játszik a kereskedelemben. Kecskeméthez hasonlóan védelmet élvezett a hódoltság idején. 1879 márciusában egyetlen éjszaka alatt 300 épület lett az áradó Tisza martaléka.
Szeged
A várost 1880 és 1883 között építették újjá, számos európai főváros járult hozzá a helyreállítási munkákhoz. A nagykörút egyes szakaszai – London, Berlin, Párizs, Brüsszel, – a támogató fővárosok nevét viseli. A szegedi ifjúság 1956-ban, Budapestet megelőzve szervezett gyűléseket, sürgetve a forradalom ügyét.
Szegeden két jelentős tér található. A Dóm teret a város elegáns épületei szegélyezik. A fás és parkos Széchenyi teret a neobarokk Városháza, a Sóhajok hídja, szökőkút és szobrok díszítenek. A Tisza mellett húzódik a neoklasszikus Móra Ferenc Múzeum, amelyben a VII. századi avar kultúra tárgyi emlékeit láthatjuk, a Roosevelt téren. A korábbi vár helyén ma már csak romok állnak, mellette a Vármúzeum található.
A Dóm teret a magyar történelem nagy alakjainak szobrai fogják körbe. A neoromán stílusú tégla Fogadalmi templom, a Dóm (1930) uralja a teret. A templomban, amelyet a nagy árvíz emlékére emeltek, egy 10.000 sípos orgona hallható. A mellette lévő nyolcszögletű Demeter torony a XIII. századból származik. A tér északkeleti részében található a rokokó szerb ortodox templom.
A szegedi zsidónegyed a Jósika utcában található, amelynek központjában a mór és Art Nouveau Új zsinagóga (1903) található. Az épület Európa egyik legszebb zsidó imaháza. A fehér, kék és aranyozott díszítést egy üvegkupola fedi le.
Gyula
A román határ mellett fekszik Gyula, a fürdőváros, parkos, kertes, 15. századi gót stílusú várral, amely az egyetlen épségben maradt tégla építésű vár a térségben. A vár előtti téren nyáron színházi előadásokat tartanak. A Várfürdőben több, mint 20 termál vizű fedett és szabadtéri medence, valamint élményfürdő található.
Gyulai vár
A Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán látta meg a napvilágot. Szülőháza, az Apor Vilmos tér 7. szám alatt múzeumként működik, a kiállított tárgyak között harmónium, kották, családi képek láthatók. A Ladik Ház (Jókai Mór utca 4.) egy csodálatosan berendezett 19. századi polgári ház.
Szarvas
Gyula és Kecskemét között többé-kevésbé félúton helyezkedik el. A 82 hektáros arborétum Magyarország leghíresebb ilyen típusú intézménye, egyes részeit a bécsi Schönbrunni Kastély kertjének mintájára alakították ki. Több, mint 1500 fajta különböző fa és bokor él az arborétumban.
Az Alföld középső része
Szolnok
A Tisza és a Zagyva torkolatában fekszik Szolnok, amely 80.000 ember otthona. Az Alföld középső részének legfontosabb városa, amely mindig kellemes pihenőhelyként szolgál az ország keleti felébe igyekvő látogatók számára. A Tisza folyón átívelő hídja miatt stratégiai szerepet töltött be a történelem során. A XIII. századi mongol inváziótól a II. világháborúig számos alkalommal került veszélyeztetett helyzetbe.
A szolnoki várat 1506-ban alapították, de két századdal később a Habsburgok elpusztították. Mára csak egy faldarab maradt belőle a Gutenberg téren, a Zagyva másik oldalán. A Damjanich Múzeum őrzi a vidék tárgyi emlékeit a Kossuth tér 4. szám alatt. A múzeum az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik tábornokának, Damjanich Jánosnak a nevét viseli, aki 1849-ben Szolnoknál csatát nyert.
Zsinagóga, Szolnok
Budapesttől 50 km-re néhány város és falu neve a „Jász” előtagot viseli. A jászok a XIII. században érkeztek a Kaszpi-tenger vidékéről. A Jászság központja Jászberény, ahol a Jász Múzeumban került kiállításra Lehel kürtje, egy gyönyörű bizánci elefántcsontból készült kürt, mellyel 955-ben a magyar vezér Lehel megölte I. Ottó császárt.
Hasznos információk
Mikor utazzunk? A tél általában hideg és szeles. A hosszú nyári napok kiválóan alkalmasak az utazásra, de a kora tavasz és ősz is kellemes időtöltést biztosít.
Megérkezés: Intercity vonatok indulnak Budapestről Debrecenbe, Békéscsabára, Kecskemétre, Szolnokra, Szegedre, míg Kalocsára inkább a busszal történő közlekedést javasoljuk.
Tömegközlekedés: Fő közlekedési központok: Debrecen és Szeged, amelyek a szomszédos országokból is elérhetők vonattal és busszal is.
A hatalmas és nyílegyenes Andrássy út – amelyet egykoron Sztálin sugárútnak hívtak – a Deák tértől észak-keleti irányba halad. A Posta Múzeumtól öt percnyi sétára a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaház található, amely 1884-ben épült. Kívülről szép, a belülről pedig még szebb látványt nyújt Ybl Miklós épülete. Az Operaház aranyozott és márvánnyal kirakott, freskókkal, valamint számos 19. századi híres magyar festő képével van díszítve, amely 1.300 ülőhellyel várja a hangversenykedvelőket. A főbejáratot olyan zeneszerzők szobrai őrzik, mint a Magyar Nemzeti Himnusz szerzője Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc. A kitűnő akusztikájú nézőtér felett a magyar díszítőfestészet egyik legszebb alkotását, Lotz Károly Olümposzt ábrázoló freskóját látjuk.
Magyar Állami Operaház
Az Operaház előadásain a zeneirodalom leghíresebb műveit hallhatjuk, kitűnő magyar művészek előadásában.
Ugyanebből a korszakból származik a Magyar Táncakadémia, amely pontosan szemben helyezkedik el az operával és az Art Nouveau magyarországi vezéralakjának, Lechner Ödönnek a műve. Az operával szemközti épület egyensúlyozza az Operaház dominanciáját az Andrássy úton.
Az Andrássy út 29. szám alatt található a Művész Kávéház, Budapest egyik legismertebb kávéháza. Kapuit 1898-ban nyitotta, kínálatában azóta megtalálható a kávé, sütemény és almás táska, mindezek természetesen hagyományos, finom ízekkel.
Távolabb, a keresztező Nagymező utcán túl Budapest „színház földjére” érkezünk. A jobboldalon található a Budapest Kamaraszínház és a Radnóti Miklós Színház, balra a Fővárosi Operett Színház és a Thália Színház. A tükrökkel kirakott mennyezet oltalmában díszkövekről olvashatjuk le Thália történetét az 1913-as nyitásától, amikor még „Jardin d’Hiver” (Télikert) volt a neve.
Színházaival, éjszakai bárjaival, klubjaival és kaszinóival az utcát nem véletlenül emlegetik „Magyarország Broadway”-jaként, de ne várjunk túl sokat e névtől, a hasonlóság minimális.
A Párizsi Nagyáruház épülete, az Andrássy út 39. szám alatt áll, ma is áruház működik ott, amely 1911-ben nyitotta meg kapuit. A Jókai és Liszt Ferenc tereket elhagyva az Oktogon következik, egy forgalmas csomópont a Nagykörúton. Az Oktogon után az Andrássy út még kb. 1,5 km-en át folytatódik, míg elér a Hősök terére. Az út bal oldalán, a 60. szám alatt az egykori kommunista rendszer titkos rendőrségének rettegett háza áll. Az épületben a Terror Háza Múzeum kiállítása tárja elénk az elmúlt évtizedek szomorú valóságát.
Terror Háza Múzeum
A Vörösmarty utca sarkán a Liszt Ferenc Emlékmúzeum található, korábban itt volt Liszt lakása is, továbbá az általa alapított Zeneakadémia. Liszt 1881-től élt itt, öt évvel későbbi haláláig. A legtöbb kiállított bútor eredeti; ritka zenei hangszerek között látható Liszt üvegzongorája és néma útizongorája. Az épület mellett van a Budapesti Bábszínház.
Az Andrássy úton haladva tovább egy másik jelentős magyar zeneszerző, Kodály Zoltán (1882-1967) életébe tehetünk bepillantást a Kodály Emlék múzeumban, a Kodály körönd 1. alatt. Az neoreneszánsz ház szobái, és a teret övező szürke házak úgy néznek ki, mint hajdanán, Kodály életében. A kiállítás képeket, kéziratokat és egyéb személyes tárgyakat mutat be.
A Ráth György Múzeum, a Városligeti fasor 12. szám alatt – jobbra fordulva a Bajza utcán -, és a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) a keleti országok művészeteinek jellegzetes darabjait mutatják be. A környék hatalmas villáiban többnyire nagykövetségek, vállalatok székhelyei és luxus apartmanok találhatók.
New York kávéház A budapesti New York kávéház művészek, írók, újságírók, festők, színészek, zenészek kedvenc helyének számít az 1894-es megnyitója óta. A kávéház fénykorát 1910-től az 1930-as évek elejéig élte, amikor is a törzsvendégek a kávéház címét adták meg postacímükként. A későbbi évek jelentősebb nevei közül említést érdemel Willy Brandt, Pele és Margaret királynő (Dánia). Annak ellenére, hogy pazar belső terét átépítették az elmúlt években, a kávéház megőrizte eredeti varázsát, ahol érdemes egy vacsorát eltölteni. A New York kávéház az Erzsébet körút 7-9. szám alatt található.
A Batthyány térről 20 perces utazás után (HÉV-vel) jutunk el Aquincumba. Itt látható mindaz, ami megmaradt a római városból, amely Alsó-Pannónia vidéki központja volt, közel a Római Birodalom dunai határához. A római város utcái, a fórum, a templomok, a nyilvános fürdők (ezek közül az egyik őrzi a birkózók mozaikját), a piac, az üzletek és a házak a még ma is látható alapjaiból azonosíthatók. A hadsereg bázisa 6.000 katonával Óbudán volt található, ahol a mai Flórián tér áll, de ma már csak szétszórt maradványok láthatók itt.
Aquincum Pannónia kereskedelmi életének központja lett, amely a 2-3. században élte fénykorát. Számos alkalommal kifosztották a 3-4. században, majd az 5. század elején a hunok kezére került.
Aquincum
A neoklasszikus stílusú múzeum 1894-ben épült és rengeteg műalkotást tartalmaz, beleértve egy, az adott korból származó felújított víziorgonát. A Szentendrei út túloldalán található az Amfiteátrum, a rómaiak kulturális és szórakoztató központja. Ez volt Aquincumban a koncertek, játékok és sportesemények színtere. 4.000 lelkes városlakó látogathatta azonos időben, továbbá ez volt a színhelye a gladiátor játékoknak és az állatküzdelmeknek is.
Az Amfiteátrum mellett gladiátor kaszárnyák álltak.
A lengyelországi reformokat támogató diák tüntetésnek indult 1956. október 23-án. Az események azonban eszkalálódtak és hamarosan forradalom, majd szabadságharc lett a diákok tüntetéséből. Számos polgár életét vesztette a szabadságért folytatott harcokban, és hozzávetőlegesen 200.000-en menekültek nyugatra a megtorlás elől.
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a háborúba a központi hatalmak oldalán kényszerült 1914-ben, pontosan egy hónappal Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után. Több százezer magyar katona esett el az orosz és olasz fronton.
A „magyar tenger”, így emlegetik Európa – Skandinávián kívüli legnagyobb édesvizű tavát, amely üdülő- és pihenőközpont több millió nyári látogató számára. A tó körül fekvő kisebb-nagyobb fürdőhelyek és nyaralóközpontok várják a pihenni vágyókat.
Balaton
A 77 km hosszú tó szélessége 1,5 km és 14 km között váltakozik. A legkeskenyebb pontja 1,5 km, a Tihanyi-félszigetnél van, amely majdnem ketté szeli a tavat. A Balaton nem pusztán a magyarok, de a környező országok lakosságának is kedvenc nyaralóhelye. A kommunista években semleges területként szolgált, ahol a kelet- és nyugatnémetek találkozhattak. Ma is a legtöbb külföldi turista Németország keleti részéből jön, feleleveníteni a régi nyarak emlékét.
A Balaton északi és déli partjai között meglehetősen nagy a különbség. A tótól északra fekvő területek hegyes dombos vidék részét képezik, amelyeken hagyományosan jó minőségű szőlő és bortermelés folyik évszázadok óta. A tó környéki fürdőhelyeket nádasok és zöldellő partszakaszok választják el egymástól. A déli part más képet mutat. A tó vize általában sekélyebb, a nyaraló és üdülőközpontok szinte egymásba fonódva következnek, gyakran azt sem tudjuk, hogy hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik.
Vasúthálózat köti össze az északi és a déli part mentén fekvő településeket Budapesttel, amely hasznos lehet abban az esetben, ha a tavon hajóval szeretnénk közlekedni, és nem kívánunk visszatérni a kiindulási ponthoz. Nyáron hajójárat közlekedik a tó teljes hosszán, Balatonkenese és Keszthely között. Az út kb. 5 órán át tart, közben a tó mindkét partján van lehetőség a ki és beszállásra.
Ezeket nem érdemes kihagyni:
+++ Tihany: látogassunk el az Apátsági templomba
++ Veszprém: az ország egyik legöregebb városa, északra a Balatontól
++ Hévíz: gyógyforrásairól híres
++ Keszthely: látogassunk el a neobarokk Festetics Kastélyba
+ Balatonfüred: tegyünk egy sétát az árnyékos Tagore sétányon
+ Badacsony: borairól híres vidék
+ Siófok: Balaton legnagyobb üdülőközpontja, amely szinte mindig napos.
Balaton – Északi part
Tihany
A fás Tihanyi-félsziget, amely mélyen benyomul a tó belsejébe, nem véletlenül pályázik a leglátogatottabb vidék címére. A turisták száma vetekszik a dunakanyari Szentendre látogatóinak számával.
Tihany, Apátság
Tihany nevezetességei közül a barokk, ikertornyos Apátsági templom a leghíresebb. A korábbi bencés apátságot 1055-ben alapították, amelynek a helyén épült 1754-ben a ma is látható templom. Az eredeti kriptában I. András király sírhelyét a templom alatt nézhetjük meg. A szépen faragott oltár, orgona és pulpitus Sebastian Stuhlhof munkái, akinek a fiatalon elhunyt menyasszonyát jelképezi a Szűz Mária (fő)oltártól jobbra található angyalok.
A templomot 1889-ben restaurálták, ekkor építették hozzá a mennyezeti freskókat. A Bencés Apátsági Múzeumban a templom történetével ismerkedhetünk meg, továbbá egy termet IV. Károly utolsó magyar király emlékére rendeztek be.
A templomtól a Pisky sétány vezet a Szabadtéri Múzeumhoz, a Baba Múzeumhoz és a Visszhangdombhoz. Kiáltsuk el magunkat a templom falainál és hallani fogjuk a visszhangot. Lehetőség van a számos turista út valamelyikén továbbhaladni a félszigeten, vagy visszatérni a Fazekasházhoz, a Batthyány utca 26-hoz, ahol különböző cserép bögrék, tányérok, edények széles választékát találjuk. A kék és zöld zománccal borított díszes kézimunkákat a látogatók előszeretettel vásárolják. A Szabadtéri Múzeum mögött található a Fazekasház.
Anna bál Minden év jelentős eseménye a balatonfüredi Anna bál. Az első bál helyszíne 1825. július 26-án a Horváth ház volt, (Gyógy tér 3.) az épület akkortájt szállodaként szolgált.
A helyszínt azóta többször is változtatták, utóbbi időben az Annabella Hotel ad otthont a neves eseménynek, amelyen minden évben megválasztják a bál királynőjét.
A Tihanyi-félsziget tájvédelmi körzet, ahol a belső tó vulkanikus kráterét víz tölti ki, amely a hegyről letekintve jól látható ma is. A bazalt sziklákba vésett cellák az ortodox szerzetesek 11. századi jelenlétét tanúsítják. A látvány rendkívüli az Aranyház sziklagejzírtől, mind a belső, mind a külső tó részei láthatóak, amelyek számos madárfajnak adnak otthont. Érdemes az ajándékokat és szuvenír tárgyakat Tihanyban megvásárolni, hiszen a kínálat lenyűgöző; hímzett kézimunkák, agyagedények, csipkék, kézzel festett tojások, paprika füzérek sokasága, és nem utolsó sorban meg kell említeni a széles borválasztékot. A kis udvarházak mélyén megbúvó éttermek ízletes fogásokat kínálnak.
Balatoni halételek A fogas őshonos hal a Balatonban és talán a legízletesebb a többi 42 halfaj közül, amelyek még a tóban találhatók. Minden étterem kínálatán ott találjuk a fogast, különböző módon (sütőbe vagy roston) sütve, körettel és mártásokkal tálalva. A finomabb halak közé sorolhatjuk még a harcsát és a pontyot is.
Balatonfüred
Tihanytól északkeletre találjuk Balatonfüredet, amelyet a Balaton fővárosaként tartanak számon, a legnagyobb és legöregebb üdülőhely az északi parton. A XIX. században láttak hozzá a tehetősebbek a villák építéséhez. A Tagore sétány a Nobel-díjas Tagore Rabrindranath-ról kapta a nevét, aki Balatonfüreden lábadozott betegsége után. A sétány menti fák egy részét Tagore ültette hálája jeléül, hogy a kellemes környezetben sikerült betegségéből kigyógyulnia.
Balatonfüred, Tagore sétány
Az egykori nagy magyar romantikus író, Jókai Mór (1825-1904) eklektikus villájában napjainkban múzeum található. A móló közelében fekvő házban az író eredeti bútorai és személyes tárgyai kerültek kiállításra.
A Blaha Lujza utca végén, a Gyógy tér közepén áll a Kossuth-kút, amelynek kénes ízű vize már 300 éve csalogatja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Az ásványokban gazdag kútvíz szívpanaszokra kiválóan alkalmas, talán ezért is építették a tér keleti oldalára a kardiológiát. A rózsaszín és arany festésű épület a tér északi szárnyán a szanatórium.
Balatonfüredtől északra, nem túl messze található a békés Csopak (borpincéiről nevezetes) és Balatonalmádi (gyógyfürdő 1877-től). Itt található az északi part leghosszabb strandja, amelyet sajátos vörös homokkő takar. Nevezetes épületei, a Református Erődtemplom és a Szent Imre templom. Mellette a Szent Jobb kápolna, amely eredetileg Budapesten a Királyi Palotában volt, és itt őrizték Szent István mumifikálódott jobb karját. A királyi ereklye Budapesten a Szent István Bazilikában található.
Tihanytól nyugatra
A Tihanyi-félsziget másik oldalán, az északi parton számos kis üdülőfalu sorakozik. A zölden virító, fürdőzésre kiválóan alkalmas strandok és partszakaszok használatáért azonban fizetnünk kell. Néhány nevesebb üdülőhely a környéken: Balatonudvari, Révfülöp és Ábrahámhegy.
Badacsony
A következő turista csalogató helység Badacsony.
Vulkanikus hegyek A lapos tetejű, koporsó mintájú Badacsony hegyeit legjobban a Balaton déli partjáról tekinthetjük meg. Valójában egy kialudt vulkán emelkedik 457 m magasra. Déli lejtőin egy félkör alakú „bazalt-sapka” mintája látható, amely a vulkán kihűlésének pillanatában formálódott meg. A Badacsonyi posta épületétől terepjáró visz fel a hegyre, hogy aztán nekivágjunk gyalogosan a hegyi túrának.
Ne engedjük, hogy a pályaudvar előtti értéktelen szuvenír és gyors-étkezde elvegye kedvünket a hely felfedezésétől. Itt a vulkanikus talaj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A leghíresebb badacsonyi borok közül a Kéknyelű, Zöld-szilváni, Szürkebarát ismerősen cseng sokak számára. A helyi múzeum Egry Józsefnek (1883-1951), a neves balatoni művésznek állít emléket.
Rózsakő Szegedy Róza, Kisfaludy Sándor magyar költő feleségének emlékházától út vezet fel a Badacsonyra a Rózsakőhöz. A hagyomány szerint, ha egy férfi és egy nő ráül a kőre háttal a Balatonnak, és egymásra gondolnak, akkor egy éven belül házasságot fognak kötni egymással. A Kisfaludy torony a hegy legmagasabb pontján áll 437 m magasan.
Keszthely és Hévíz
A tó nyugati végén fekvő Keszthely is említést érdemel. Mindenek előtt a barokk Festetics-kastélyt és a körülötte lévő csodálatos parkot vegyük szemügyre. Festetics György (1755-1819) a Magyar Helikon (52 000 könyv) és a Georgikon (első európai mezőgazdasági iskola – 1797) alapítója volt. A kastélyban több, mint 100 szoba és terem található, amelyek közül néhány 1745-ből származik, de többségük az 1880-as években került kialakításra.
A Kossuth utca 22. szám alatt született Goldmark Károly zeneszerző, akinek leghíresebb operája a Sába királynője. A Kossuth utca után következik a Fő tér a Szentháromság oszloppal (1770) és a barokk Városháza épületével.
Hévíz
Keszthelytől alig 6 km-re fekszik Európa legnagyobb termál tava mellett Hévíz, Magyarország legismertebb gyógyfürdője. Az ásványokban gazdag víz hőmérséklete hozzávetőlegesen 30C. A fürdőzők speciális úszógumik segítségével lebegnek a májustól novemberig nyíló tavirózsák között. A tóra épített tornyos pavilonház (téli fürdő) érdekes látványt nyújt.
Parttól part-ig A MAHART számos hajójáratot közlekedtet a tavon, összekötve a part mentén és a túloldalon fekvő településeket és üdülő-központokat. Hajók indulnak Balatonkeneséről, a tó keleti végéből Keszthelyre, a nyugati partra. Oda-vissza utat azonban egy nap alatt nem lehet megtenni. Balatonfüred, Tihany és Badacsony az északi parton, míg Balatonboglár, a déli parton a jelentősebb hajóállomások, naponta akár 10 -14 hajó indulással és érkezéssel.
A Bakony hegyei
A Balatontól északra fekvő Bakony hegyei igazi kincseket rejtenek, mindenképpen szánjunk legalább egy napot erre a vidékre. Veszprém, az ország egyik legrégebbi települése, a középkori magyar királyok koronázásának színhelye. A királynők városa.
A város történeti kerültébe a Hősök kapuján jutunk be, ahol néhány templom fogad bennünket: a Szent Mihály Székesegyház a XI. századból a Várnegyed legrégebbi épülete, a Szent György-körkápolna (1230), a Gizella-kápolna 13. századból származik, a bizánci hatást mutató, apostolokat megjelenítő életnagyságú falfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé számítanak, és a Ferences templom, amellyel 1766-ban egybeépült zárda ma papi otthon.
A királyi pár szobrát, amely a Vár utca végén található, 1938-ban állították fel István király halálának 900. évfordulójára. A szobor mellől szép kilátás nyílik a városra és a Bakony hegyeire. A tűztorony sisakja alatt messziről is jól látható óra jelzi az időt, amely óránként hangjelzést is ad. Érdemes felmenni a toronyba, a látvány kárpótol a fáradtságért.
Cseszneki vár, Bakony
Nagyvázsony és Sümeg várai is megérnek egy röpke pillantást. A XV. századból való Kinizsi Pál (Mátyás Király kedvenc hadvezére) vára Nagyvázsonyban található. A megkapó 29 m-es torony még mindig áll a romos várfalakon belül.
A sümegi vár egy kúpos mészkőhegy tetején áll. Az első írásos emlékek 1318-ban említik, mint az ország egyik legjobb állapotban lévő erősségét. Nagyvázsony és Sümeg között, Tapolcán a Malom-tó, egy teljes vízimalommal a város központja közelében található. A korábbi malom épülete ma a Gabriella Hotel.
Szigliget A szigligeti félszigetet a legjobban a hegyoldali és a zöld, parkos környezetben megbújó házak jellemzik. Az Eszterházy-kastély Badacsonytól nyugatra uralja a környéket. A 230 m magasan fekvő épületet a XIV. században építették Napjainkban a kastély az írók alkotóhelye, az udvarban több, mint 120 különböző fenyőfajta található.
Balaton – Déli part
Siófok
Az északi part nyugodt és tágas üdülőhelyei után Siófok, mint a Balaton legnagyobb nyaralóhelye, más képet mutat. A faltól-falig érő árkádok, gyorséttermek, olcsó szuvenír árusok a Petőfi sétány mentén nyomasztóan hathatnak a látogatóra. Ez azonban csak a felszín, figyeljünk jobban, és látni fogjuk a dicső múlt hagyatékát, a hatalmas villákat, rejtőzködve a fák lombjai alatt.
Siófok, a tó keleti partján – a Budapestről induló M7-es autópálya mentén – fekvő város néhány ember számára túlságosan zajos és zsúfolt hatást kelt. Ennek ellenére érdemes legalább egy délutánt eltölteni a városban. Keljünk át a vasúti sínen a Mártírok útján és máris egy bevásárló forgatag közepén találjuk magunkat a Kálmán Imre sétányon.
Víztorony, Siófok
Itt az 5. szám alatt található a Kálmán Imre Múzeum a híres operett szerzőnek (1882-1953) állít emléket. Kálmán Imre a mai múzeumnak helyet adó épületben született. Ismertebb művei: a Marica grófnő és a Csárdáskirálynő. Rövid séta után, keresztül a Hock közön, megérkezünk Siófok látványos, fából készült víztornyához, amelyet 1912-ben építettek. A csatorna, amelyet a rómaiak kezdtek el építeni Kr. u. 292-ben, majd a törökök folytattak 1400 évvel később, a Sióból táplálkozik, és a tó vizét a Dunába vezeti. A víz folyását zsiliprendszer szabályozza.
Siófoktól nyugatra
Nyugat felé haladva láthatjuk, hogy egyik strand a másikat követi. Meglehetősen nagy a hasonlóság a sok egymást követő kis üdülőhely között. A nevük is némileg azonos, hiszen többnyire a „Balaton-” név előtagként ott szerepel bennük. A déli parton a 71-es főútról érhetők el ezen kis helységek. Zamárdi lehet a következő állomásunk, ahol a Fő utca 38. alatt található múzeumban népművészeti tárgyak kiállítása látható. A Szántódi-rév szállítja át az autókat Tihanyba az északi partra. Szántódpusztán korai farmgazdaságok mintaépületei láthatók.
Szántódpuszta A vidéki magyar életmódba, képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi emlékeibe enged bepillantást a szántódpusztai farm. A XVIII. és XIX. századból több mint, 30 épület kerül bemutatásra; többek között csárda, kovácsműhely, istálló, csűr és a Kristóf kápolna (1735). Lovas bemutatókat is tartanak a látogatóknak.
Balatonföldvár legmagasabb pontja a 20 m magas kilátó, amelyet 1872-ben építettek. Az üdülőhely a Széchenyi (budapesti Lánchíd építői) család kedvenc nyaralóhelye volt. A tótól alig 3 km-re egy 15. századi gótikus templom magasodik Kőröshegyen, ahol nyaranta koncerteket is tartanak.
Balatonszárszón a József Attila Emlékmúzeum őrzi a híres magyar költő emlékét. A következő helység nyugati irányban Balatonszemes. A Posta Múzeum egy öreg fogadóban található, amely a Magyar Posta történetét meséli el látogatóinak.
Egymásba fonódó ikertelepülések Balatonboglár és Balatonlelle, a déli part borközpontja. Fonyód, pontosan szemben Badacsonnyal, a térség legnagyobb és legöregebb városa. Az emberi élet nyomai 4.000 évre visszamenően kimutathatók a településen. Számos érdekes villa, jó strand és tetszetős kikötő csalogatja a látogatót Fonyódra.
A tó nyugati végén a Kis-Balaton mocsaras, lápos vidéke kb. 100 madárfajnak az otthona, amelyek közül a leggyakoribb a kormorán, gém és a méhfaló gyurgyalag. Az ornitológusok számára két madárles került kialakításra a Kányavár-szigeten és a Pap-szigeten.
Hasznos információk
Mikor utazzunk? Az üdülőhelyek a nyár közepén zsúfoltak. Júniusban és szeptemberben kevesebb a látogató, de valamivel hűvösebb idő valószínűsíthető.
Megérkezés: Az északi és a déli Balatonpart vonattal elérhető a fővárosból. A buszok Budapestről, a Népligettől indulnak.
Tömegközlekedés: MAHART hajójáratok kötik össze az üdülőhelyeket. Kompjárat közlekedik Tihany-Szántód között, Badacsony-Fonyód között márciustól októberig, a vonat- és buszközlekedés jónak mondható.
Kirándulások: Hajóutak, sétahajózás nagyobb üdülőhelyeken elérhetők, MAHART hajóutak a déli és északi part között, illetve az üdülőhelyek között szintén az utazók rendelkezésére állnak. Menetrendek és információk a kikötőkben, vagy a MAHART honlapján találhatók.
„Pest nem egy uralkodó kegyének köszönhette létrejöttét, mint Potsdam vagy Karlsruhe, hanem népe energiájának és saját, természetes adottságainak. Európa egyik leggazdagabb országának közepén áll ez a város, olyan folyó partján, amely fél Európát átszeli, … a város éghajlata elsőrangú, és minden irányban korlátlanul terjeszkedhet. Mindebből előre látni Pest-Buda ragyogó jövőjét.” (Lord John Paget, 1835.) A lord nemcsak nagyszerű írónak, de kiváló jósnak is bizonyult, hiszen a város a korábbi évszázadokhoz viszonyítva „rakétasebességgel”, mintegy ötven év alatt Európa egyik világvárosává vált. Amíg azonban mindez megvalósulhatott, sok víz folyt le a Dunán.
Nehéz a város születésnapját meghatározni. Vajon a mai Gellért- vagy Vár-hegyen több ezer évvel ezelőtt, fából, földből és kőből felépített, kelta várat (oppidum) tekintsük-e kezdetnek? Talán azok a kelta-eraviszk telepesek a város alapítói, akik felfedezték a mai Római-fürdó meleg vizét és a forrás mellett felépülő telepüknek már nevet is adtak? A pesti oldalon is a rómaiak hagyták az első településnyomokat, a barbár támadások ellen épített Contra Aquincum formájában (Március 15. tér).
A rómaiak – átvéve az Ak-Ink (Bő víz) nevet -, megépítették a tartományi székvárossá terebélyesedő Aquincumot a mai város III. kerületében. Ez már valóban város volt, utcákkal, terekkel, üzletekkel és fürdőkkel.
Lehet, hogy 1259-et kellene születési dátumnak tekinteni, amikor egy oklevél először említi egymás mellé helyezve a mai világváros magját képező három települést: „Budát (Vetus Buda), Új-Budát (Nova Buda) és Pestet (Castrum Pest). Ha a tragédiák utáni újjászületést is „születésnapként” jelölnénk, akkor Budapest szinte állandóan ünnepelhetne – megemlékezve Buda visszafoglalásáról (1686), a nagy pesti árvízről (1838), a város lövetéséről, bombázásáról (1849 és 1944-1945) vagy az 1880-as évek filoxérapusztításáról. Ez utóbbi egycsapásra megszüntette a budai szőlőművelést, terjeszkedési lehetőséget biztosítva a gyorsan növekvő városnak.
A nagyvárossá válás fontos állomása 1950. január 1., amikor 7 várost és 16 községet csatoltak a fővároshoz, és ezzel kerületeinek száma 10-ről 22-re duzzadt.
Budapest Timelapse videó
A mai világváros 525 km2 területet foglal el, amiből egyharmad-kétharmad arányban részesedik a hegyes-völgyes Buda és a „lapos” Pest. A ma 23 kerületre osztott fővárosban mintegy 1,77 millió ember él (2001), de a napi bejárókkal és a turistákkal együtt ez a szám jóval meghaladja a 2 milliót. Ide összpontosul az ipar fele, a külkereskedelem nagyobb része. Budapest a székhelye az összes országos főhivatalnak, innen indul minden vasúti fővonal és a nyolc országos főútból hét.
A margitszigeti vízesés és a tó környéke oázis a nagyváros szívében: elmaradhatatlan úticélja minden fővárosi kirándulásnak.
Legfontosabb látnivalók Budapesten
A Parlament és környéke – Kossuth és Rákóczi szobrával és a forradalmi áldozatok örök lángjával
Szent István-bazilika – a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjével, a Szent Jobbal
Az Andrássy út – a Világörökség része — egységes építészeti megjelenésével, nem utolsósorban az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaházzal
A Hősök tere – a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal
A Nemzeti Múzeum – a magyarság ezeréves történetét bemutató kiállításokkal
A Váci utca, a Vörösmarty tér és a Duna-korzó – ahonnan megcsodálhatjuk a budai vár elénk táruló panorámáját
A budai vár – a Világörökség része — a Nemzeti Galériával és a Mátyás-templommal
A Margitsziget – hatalmas park a főváros szívében, a szabadidő eltöltésének megannyi lehetőségével
A város története évszázadról évszázadra az ország története is. A honfoglalás után, 900 körül telepedett le a magyar fejedelmi törzs a mai Óbuda és Csepel-sziget területén. Az Árpád-házi királyok idején az uralkodó székhelye azonban Esztergom és Székesfehérvár volt. A tatárjárás (1241) után kezdett IV. Béla király várépítkezésbe a mai Vár-hegyen (1255). Ezután emelték a Nagyboldogaszszony-templomot, és épült fel a középkori polgárváros.
Zsigmond német-római császár és magyar király (1387-1437) Budát Európa jelentős városává tette. Hunyadi Mátyás (1458-1490), a tudomány- és művészetkedvelő uralkodó tovább gazdagította a várost. Halála után folyamatosan halványult a királyi udvar és vele együtt a város fénye, Buda török kézre kerülése (1541) pedig a 150 éves hódoltság kezdetét jelentette. Több sikertelen visszafoglalási kísérlet után végül 1686-ban felszabadult Buda és az ország. A XVII-XVIII. sz. fordulóján jelentős építkezések indultak Pesten és Budán, ez a kor hagyta ránk a barokk palotákat, templomokat, lakóházakat.
A XIX. sz. elején fellendült a gazdasági élet is. József nádor kezdeményezésére megalakult a Szépítő Bizottmány, amely a maga korában modern városrendezési elveket juttatott érvényre. A valóban korszerű város felépítését – legalábbis a pesti oldalon – a Duna is „segítette”. Az 1838. március 15-i árvíz romba döntött és megrongált mintegy ötezer épületet, melyek helyén új, modern város születhetett meg.
1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg alatti Duna-szakasz első állandó hídját, és ezzel, ha de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták Pestet és Budát. 1866-ban indult meg a Belvárosból Újpestre a lóvasút, majd 1874-ben megépült a fogaskerekű, a világ harmadik ilyen rendszerű hegyi vasútja. A Nyugati pályaudvartól a Király utcáig 1888-ban már villamos járt, és a kontinens első földalatti vasútja 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum (1920) következtében az ország összezsugorodott, Budapest azonban növekedett. Pezsgő kulturális, művészeti élete, valamint egyre híresebb gyógyfürdői révén méltó társává vált a többi európai fővárosnak.
Budapestet kiismerni aligha lehet! Ismerkedni vele, tanulmányozni, kóstolgatni, kincseiből szemelgetni, beszívni valóságos és szimbolikus „levegőjét” – mindez megvalósítható, csak idő kell hozzá, nem is kevés. Valójában nincsen használható tanácsunk, ami segítené a városnézésre készülődőt… Azaz mintegy 1,8 millió tanács van, hiszen minden pestinek van legalább egy kedvenc házsarka, vendéglője, gyepdarabkája vagy Duna-parti lépcsője.
A leghasználhatóbb jó tanács a látogató számára még mindig az, hogy „ugorjon fejest” ebbe a városba, fedezze fel önmagának! Van természetesen számos látnivaló, mely az „ezt nem lehet kihagyni” kategóriába tartozik. Hát ne is hagyják ki, de a „nagyok” mellett lássák meg a „kicsit is”.
Nézzenek be egy-egy udvarba, sétáljanak be egy-egy mellékutcába és egyenek egy adag sült oldalast kovászos uborkával valamelyik külvárosi piacon. Ha csak tehetik (és nem féltik a cipőjüket, meg a bokájukat), akkor ne a lábuk elé, hanem mindig felfelé nézzenek! Hihetetlen a kincsestár az ember szemmagassága felett az épületek homlokzatán, oromzatán és tetején.
Budapest nemcsak vendégszerető, de vendégbarát város is. Mindössze három menetjegyet kell váltani és felülni a 19-es budai, a 2-es, majd a 6-os pesti villamosjáratokra (lehetőleg valamelyik végállomáson, hogy ülőhely is legyen!). Mire valaki végigutazza ezeket a vonalakat, majdnem mindent látott, ami fontos Budapesten. Az a „kevés” pedig, ami kimaradt, már belefér – a hátralévő 364 napba.
Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A böngészés folytatásával Ön hozzájárul ehhez. MegértettemAdatvédelmi tájékoztató
Adatvédelem & Süti (cookie) tájékoztató
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
