Az 1980-as évek végére a Szovjetunióból elindult gorbacsovi (glasznoszty és peresztrojka) reformok lehetőséget adtak a politikai rendszer átalakítására.
Amikor 1989. június 16-án Németh Miklós miniszterelnök részt vett Nagy Imre és az 1956-os hősök újratemetésén, a változásokat már nem lehetett megállítani. Németh Miklós kormánya 1989 szeptemberében a kelet német menekülteket átengedte Ausztriába, ezzel megvalósult az első konkrét lépés a kelet-európai kommunizmus felszámolására.
A következő hónapban, pontosan 33 évvel a forradalom után, Magyarországon ismét kikiáltották a Köztársaságot. Az 1990-es októberi, többpárti választásokat az Antall József vezette jobb közép koalíció nyerte.
Negyven éves tehetetlenség után, a magyarok nem elégedtek meg a haladás mértékével, és öt évvel a Vasfüggöny lebontása után, a reform kommunistákat visszaválasztották a hatalomba, akikkel koalíciós kormányzást vállalt a Szabad Demokraták Szövetsége. Ez természetesen nem jelentett visszarendeződést. A Magyar Szocialista Párt, megtagadva múltját, ellenzékben is segédkezett a demokrácia intézményeinek lerakásában. A 90-es évek folyamán Magyarország szorosabbra fogta kapcsolatait a korábbi nyugat európai országokkal és 2000-ben felvételét kérte az Európai Unióba.
A Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén lett az unió tagja.
